Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből
emlékképek, fogynak a „falusi legendák", egyre inkább szüksége van a kutatónak az írott forrásokra. Ezek közül a legkönnyebben a helyi plébánián, a megyeszékhely vagy a főváros levéltárában elérhető a község egyházi anyakönyve (illetve annak mikrofilm másolata), így nem meglepő, hogy a keresztelési, a házasságkötési és a halotti anyakönyvek a leggyakrabban használt - és egyben elengedhetetlen - források az ilyen témájú müvekhez. Az anyakönywezetés a 18. században vált általánossá a történelmi Magyarországon, ugyanekkor kezdődött a török által elpusztított országba az elsősorban német nemzetiségű családok betelepítése. Ezekről a községekről még tisztább képet kaphatunk, ha megvannak a telepítési iratok, hiszen így egyegy falu kialakulásától kezdve ismerjük az ott lakó családokat és a birtokviszonyokat. Jó esetben a származási helyet vagy - úgynevezett toborzási - körzetet is meglelhetjük, ezáltal lehetővé téve az óhazában folytatandó kutatások elkezdését is. A szegényes írott források miatt, gyakran egyedül az anyakönyvek titkainak feltárása segíthet bennünket abban, hogy megismerjük egy adott község történetét. A sváb 193 településeknél külön érdekesség a gyermekszületések hullámzása, mivel a telepesek korfája igen eltérő a folyamatosan lakott községekhez viszonyítva, hiszen általában egy korosztályhoz tartoztak az érkezők. Emellett érdekesek az egyes dialektusok különbözőségén, illetve hasonlóságán - a korai időkben még erőteljesebben - alapuló házasodási szokások, már csak azért is, mert a bakonyi sváb községeket több mint egy meat földesúr telepítette az akkori német nyelvterület legkülönbözőbb - de ezen belül leginkább dél-német - részeiről. Például Városlőd és Kislőd lakóinak frank táj szólása még a 20. században is külön szigetként megmaradt a Badentől a mai Burgenlandig húzódó sávból érkezett Veszprém megyei németek között. Ganna éppen e két szélső végpontot ötvözi, de a bakonyiak nagy többsége Bajorországból érkezett. AZ ANYAKÖNYVEKRŐL Mint mindennek, így az anyakönyveknek is van történetük. Gannán a halotti, a házasságkötési és a keresztelési anyakönyvek vezetése valószínűsíthetően egyaránt 1771-ben indult. Ez utóbbi első bejegyzései hiányoznak, így csak az 1773 novemberétől született gyerekekről vannak pontos információink, ezen kívül jelentős hiányosságok nem figyelhetők meg. Folyamatosan nyomon követhetjük a nagygannai plébániához tartozó Kis-, és Nagy ganna, O- és Újdöbrönte (egyes, főleg az első plébánosoknál szerepel az 193 Mint tudjuk a hazánkba érkezők nagyon kis hányada volt „igazi" sváb, de a magyar köznyelvi szóhasználat miatt ebben a dolgozatban a mai „magyarországi német" szinonimájaként használom.
