Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből
Ó- és Új- megkülönböztetés, mások csak a Döbrönte 194 helymegjelölést használják) lakosainak életét. A telepítéstől kezdve a falu lakói a változó etnikai összetétel ellenére római katolikusok, így az anyakönyv a teljes lakosságra vonatkozik. Az anyakönyvek vezetését 1625-ben Pázmány Péter tette kötelezővé az V. Pál pápa által kiadott Rituale Romanum alapján. Ennek követelményeinek megfelelően a keresztelésiben szükséges feltüntetni a születési helyet, a szülők és a keresztszülők nevét és lakhelyét. A házasságiban szerepelnie kell a házasság napjának, valamint a házasulok és a tanúk neve mellett a kihirdetések időpontjának. A halottiba be kell ími az elhunyt életkorát, a temetés helyét, valamint azt, hogy ellátták-e a halotti szentséggel. Minden adatot új bekezdésben, szöveges formában kell vezetni. 195 Amint látni fogjuk a gannai plébánosok - csakúgy, mint az ország többi plébánosa - több-kevesebb helyen eltértek a fentiektől. A keresztelési anyakönyv első ismert bejegyzése 1773. november 10-én történt szöveges formában: ,^4nno 1773. Die lOma 9bris. Baptistatus est Martinus legitimo thoro natus ex Patre Andrea Puschkas et conj. ejus Maria, levantibus Georgio Leitner et Maria ejus conjuge ". Ezt a gyakorlatot követték a plébánosok egészen 1777 júliusáig, amikortól a korábban ugyanitt adminisztrátorkodó Korporics Antal már - előre vonalazott, bár nem egészen szabályos - táblázatos formában jegyezte le a keresztelés napját, a csecsemő nevét és lakhelyét, majd a szülők és a keresztszülők neve után a szertartást végző pap nevét. 1787 novemberétől Miller József adminisztrátor már megjelenítette az anyák és keresztanyák leánykori nevét is nagy segítséget nyújtva ezzel a kutatóknak. Ezt a vezetési módot szerencsére átvették későbbi követői is. A csecsemő neve mellett csak néhány esetben találunk egyéb megjegyzéseket (sub conditione, post huma, spuria stb.). A házassági anyakönyv 1771. június 24-étől datálódik, s 1787 végéig szövegesen olvasható a következő formához hasonlóan: „Anno 1771 Die 24 Junii Ego Michael Karner Parochus Loci ganna copulavi honestum adolesuntem (?) Josephum Götz Kisgannens cum honesta virgine Anna Popin ex vebb 1 6 oriunda. Restantibus Joanne Wolff vebbiensi et Mat. Stampfer ludi rectore Kisgannensf\ A bevitt adatok minősége általában csak a tanúk származását illetően változik, de a táblázatos időszakban (egyes esetekben) sejthető a vőlegény és a menyasszony tanúinak felcserélése is. Az első halálesetet 1771. április 26-án írta le a fentebb már említett Kamer Mihály, helyi plébános 197 : ,^4nno 1771. Die 26 Április sepultus est Blasius 194 Döbrönte anyagával most nem foglalkozom, de a későbbiek során mindenképpen érdekesnek ígérkezik a két zsákfalu földrajzi fekvése, s kétszázötven évre visszamenő, mind a mai napig szoros kapcsolata okán folytatott részletesebb összehasonlítása. 195 FÜGEDI 1980. 221. 196 „vebb" a mai Bébet, sváb nevén Wieb-et takarja. 197 A plébánosok névsorát és szolgálati idejét a mellékletben közlöm.
