Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből
Az egyetemen a szakdolgozati témakör választásakor már elegendő levéltári és könyvtári tapasztalattal bírtam, mégis nehéz volt a cím - és ezáltal a konkrét téma - pontos megválasztása. Milyen is legyen egy jó szakdolgozat? Először is legyen egyedi, speciális, mégsem árt, ha van hozzá szakirodalom. így nemcsak könnyebben védhető a dolgozat az államvizsgán - hiszen gyakorlatilag maga az író az egyetlen, aki ért hozzá - de marketing szempontok miatt is jól jön egy kis kreativitás (például felkérik szerzőnek egy konferencia-kötethez © ). Másodsorban minél több tudományágat érint a szerző, annál gyakrabban idézett művet alkot, ami a szakmai előmenetelnél kifejezetten előnyös. Ilyen kétségkívül némi önzésről árulkodó - szempontok alapján született meg az a tanulmány, ami az érdeklődők számára a pápai Jókai Füzetek 34-es száma alatt érhető el. 190 így nem lehet meglepődni azon, ha ez a forráselemzés egyaránt kapcsolatba hozható a családtörténettel, névtannal, helytörténettel, szociológiával, nemzetiségtörténettel, néprajzzal, demográfiával, vallástörténettel, népegészségüggyel, és mindehhez az alapot a gannai eklézsia 1771-től vezetett anyakönyveinek - egy számítógépes program segítségével elvégzett - 1791-ig tartó vizsgálata adja. 191 Ez az egyedi szoftver 192 a felvitt adatokat a választott szempontok alapján csoportosította, lehetővé téve nagy mennyiségű információ gyors megjelenítését és elemzését. A választásban az érzelmi tölteten kívül természetesen észérvek is szerepet játszottak. Egy település életének nagyon nehéz egy-egy - legalábbis a 20. századot megelőző - pillanatát kimerevíteni, ami pedig megkönnyítené a történész dolgát. A telepített falvaknál azonban kis szerencsével megfoghatjuk azt a pillanato(ka)t, amikor egy időben ismerjük az adott község összes családját. Azok, akik hobbiként kezdtek helytörténettel, vagy éppen családfa-kutatással foglalkozni, életük egy pillanatából próbálják a múlt felé lassan haladva a család és/vagy a szülőfalu történetét megírni. Ez a dunai németek körében a leggyakoribb módszer, amelynek eredményeként nemcsak családok, de települések sorának „Heimatbuch"-jai (személyes hangulatú családtörténetei, helytörténetei) születtek meg többnyire lelkes nyugdíjasok jóvoltából. Ezen könyvek igazi értéke az „oral history", a szóbeli történelem gazdag anyaga, hiszen elsősorban az adott település lakóinak elbeszélt emlékei adják a magot. A telepítés éve felé döcögve, ahogy múlnak az évtizedek, úgy fakulnak az 190 MESZLÉNYI 2003. 191 Jelen cikk elsősorban a családkutatás terén alkalmazható tapasztalatokat hivatott feltárni, mindemellett sosem árt tudni, hogy milyen egyéb tudományterületeken lehet kis figyelemmel hasznosítani a kutatás során megszerzett tudást. 192 A családfakutatás témakörében rengeteg szoftver érhető el, ezek összefoglalására-összehasonlítására csak egy külön tanulmány vállalkozhat. A választás előtt elengedhetetlen a saját célok pontos (!) meghatározása, ugyanis kutatás közben - elképesztő mennyiségű adat felvitele után - már komoly gondot okozhat a módosítás (főleg a konvertálhatóság hiányában).
