Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
IRÁNYI LÁSZLÓ: A kései feudális kor anyakönyvi kutatásainak tapasztalatai
halotti. Ez időtől Magyarországon is vezették az anyakönyveket, de a török idők állandó háborúskodásai miatt csak nagyon kevés maradt fenn. A török kiűzése után, az 1710-es évektől lelhetők fel nagyobb számban egyházi anyakönyvek hazánkban. A katolikus módszert a protestáns egyházak, és az izraeliták is átvették, így a 18. századtól már viszonylag bőséges forrás áll rendelkezésre a családfakutatáshoz feltéve, ha a kutató ismeri ősei vallását, és lakóhelyét. Az anyakönyvek általában a helyi plébániákon érhetőek el, de 1828-tól másodpéldányokat kellett belőlük kiállítani, és ezek bekerültek az adott vármegye levéltárába. Ezért fontos tudni, hogy a keresett település a 19. században melyik vármegyéhez tartozott, mert annak levéltárában találjuk fel az iratokat. Az 1970-es években a mormon egyház mikrofilmre vette az egyházi anyakönyveket, így ezek másolatai megtalálhatóak a megyei levéltárakban és a Magyar Országos Levéltárban is. Állami anyakönyvezés 1895. október 1. óta van. Ezekből azonban csak a száz évnél régebbiek kutathatóak. A rövid anyakönyvtörténet után néhány praktikus tanács. Először is tehát meg kell tudni, hogy a keresett ősök milyen vallásúak voltak. Másodszor, meg kell tudni, hogy melyik településen éltek. Ezzel azonban még nem értünk célhoz, a következő lépés megtudni, mikortól és hol vezettek a keresett helyen anyakönyveket. Mivel Nagyesztergár svábokkal betelepített katolikus falu volt, és még a 19. század végén is csak l-l református illetve izraelita család élt ott, ezért én viszonylag könnyű helyzetben voltam, mert csak a római katolikus anyakönyvekkel kellett foglalkoznom. A továbbiakban is csak ezekre térek ki. A katolikus anyakönyvekről a legfontosabb tudnivalók megtalálhatóak az egyházi schematizmusokban, amelyek sok egyéb más adat mellett évente összeírták, hogy milyen plébániák tartoztak az egyházmegyéhez. Itt meg lehet keresni a minket érdeklő települést, és ebből kiderül, hogy önálló plébánia volt-e, önálló anyakönyvei vannak, vagy valamelyik nagyobb plébániának a filiája (leányegyháza). A településre vonatkozó adatokat az anyaegyház anyakönyveiben kell keresni. Nagyesztergári 1750-ben telepítették be, és ekkortól a zirci cisztercita kolostor filiája volt egészen 1770-ig. Ebben az évben a megyei szinten befolyásos földbirtokos Ányos Ferenc elérte, hogy a faluba állandó káplánt nevezzenek ki, ezzel megnyitották az esztergári anyakönyveket is. 164 Először a ferencesek, majd 1786-tól ismét a ciszterciták fióklelkészsége volt a község, és csak 1847-ben lett önálló plébánia, de a papokat továbbra is a zirci konvent helyezte ki. 165 Természetesen, ha a levéltárban kutamnk, akkor segítségünkre vannak - a kutatószolgálat munkatársain kívül - a levéltári állagjegyzékek is. Ezeket azért is fontos átnézni, mert nem minden dokumentum került be a levéltárba. Az 1828 előtti anyakönyvek, mint már mondtam mikrofilmen hozzáférhetőek. 166 A BÉKEFI 1896. 414. p. A Schematismus dioecesis Wesprimiensis, ill. a Schematismus ordinis cisterciensis sematizmusok alapján. VeML Milaofilmgyüjtemeny, Nagyesztergár római katolikus anyakönyvei, K 7l-es tekercs.
