Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

TÓTH G. PÉTER: A magyarországi boszorkányperek, mint a családtörténeti kutatások lehetséges forrásai

4. A FORRÁSADATBÁZIS LEHETŐSÉGEI ÉS EGY KVÁZI-GENEALÓGIA Tegyük fel újra a kérdést, mire is alkalmasak ezek az egységes szempontrendszer szerint kiválasztott, és a lehetőségekhez képest minden levéltári forrást felölelő (hazait és külföldit, jegyzőkönyvezett vagy csak iratokban fellelhető, töredékes vagy teljes) szöveggyűjtemény. Ha csak az üldözés számait tekintjük, akkor négyezer büntetőperben szereplő egyén életútjának egy-egy jellemzően kritikus pillanatáról alkothatunk képet. De ha számba vesszük a perek alapjául szolgáló konfliktusos helyzetek összes szereplőjét, akkor megközelítőleg 14 ezer olyan személy adatát ismerhetjük meg, akiknek zöméről e forrásokon kívül lényegében semmit sem tudunk, de akik egy akkor és ott jellemző konfliktusos helyzet kvázi közösségének kulcsszereplői voltak. A konfliktusos helyzetek pedig önmagukban is izgalmasak, hiszen egy akkor és ott működő, és a perek által rögzített kapcsolathálóra világíthatnak rá, mely kapcsolatháló egyébként sok esetben rajzol meg családon belüli, családok közötti és egy-egy mikrotársadalom (a családok összességét) érintő konfliktusos helyzetet, viszonyt. Mondandóm tehát nem annyira a „hagyományos" genealógiai kutatásokhoz kapcsolódhat, hanem azokhoz a kapcsolatháló elemzésekhez, melyek nem egy-egy rögzített társadalmi struktúrát, hanem egy spontán szerveződő kvázi-közösség működését vizsgálják. Eric Wolf az ötvenes években használta először a közösséggel kapcsolatban a hálózat, szövet vagyis a „web" kifejezést. Ezt az akkor újszerű fogalmat később a „networK^ kifejezés váltotta fel, és amely a szociálantropológia egyik kulcsszavává vált. Wolf szerint a közösségekre, mint önmagukat alakító és integráló rendszerekre kell tekinteni, melyek saját törvényeik szerint működnek. A közösség tulajdonképpen nem más, mint a csoportkapcsolatok hálózata (web of group relations).

135 Újra fellendült a rokonsági rendszerek, a gazdasági, társadalmi kapcsolatok kutatása, a fogalomhoz társult „network analysis" módszer ismertetése az antropológiai tankönyvek egyik legfontosabb fejezetévé vált. A rokonsági rendszerek feltárásával összefüggésben a kapcsolatháló-elemzéseknek két fontosabb változatát dolgozták ki. Az egyik az általános, a másik a személyes vagy EGO-centrikus kapcsolatháló-elemzés. Ehhez kapcsolódva beszélhetünk a biometria, az egyéni és a kollektív biográfia vagy más néven proszopográfia módszerekről is.

13 135 WOLF 1956: 1065. 136 Az antropológiában alkalmazott biometriai, biográfiai kutatásokról: PELTO 1970: 59-61; BARNARD- GOOD 1984; BERNARD 1988. A társadalomtörténeti kutatásokban alkalmazott biográfiai módszerekről: LASLETT 1966: 160-208; WACHTER-HAMMEL-LASLETT 1978; MAWDSLEY-MUNCK 1996: 125-141; LACKÓ 1999. A szociológiai kapcsolatháló-elemzésekről: MÉREI 1996; CSEH-SZOMBATHY-FERGE 1971; ANGELUSZTARDOS 1988; CSEH-SZOMBATHY-LÉDERER 1973; SZELÉNYI 1969.