Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

fenn, a leggyakrabban említetnek, kitűnik - több helyen mulató házakkal is bírtak. "

15 Rómer megfigyelése - bár Lovast nem említi - községünkre is érvényes; a korabeli községről szóló tudást új és fontos momentumokkal egészítette ki. Ez a tudás a XIX. század végétől lényegcsen bővült, hiszen a balatoni idegenforgalom fellendülésével megnőtt a térség iránti érdeklődés, sőt, az 1890-es években megkezdődött a Balaton és Balaton-környék tudományos tanulmányozása is. A Lóczy Lajos (1849-1920) vezette kutatómunka elsősorban természettudományos - földrajzi és geológiai - indíttatású volt, de értékes társadalomtudományi hozadékkal is járt. Lóczy ugyanis a kitűnő felkészültségű Jankó Jánost kérte fel a Balaton-környék természeti viszonyainak és néprajzának megírására. Jankó 1902ben megjelent munkája Lovas néprajzához is számos adatot szolgáltatott.

16 Rómer munkájának is akadt folytatója az ösküi születésű egyetemi tanár, Békefi Rémig (1858-1924) személyében. Békefi szintén Lóczy 1899 tavaszán történt felkérésére kezdte meg a kutatómunkát. Nemcsak az újszerű, s érdekes tudományos feladat serkentette. 1907-ben Békefi a következőket nyilatkozta: „Mint a Balaton mellékének szülöttjét, gyermek- és ijjúkori kedves emlékeim kaptak szíven; mint magyar emberben meg a Balaton-felvidéknek kiváló történeti jelentősége gyújtotta lángra a lelkesedést."

11 A neves egyháztörténész, későbbi zirci cisztercita apát forráskritikai módszerrel írta le a Balaton-környék középkori egyházainak és várainak történetét, közte Füred térségét is. A századfordulótól kezdve a községről alkotott kép két forrásból táplálkozott: részint az idegenforgalmi propaganda-kiadványokból, részint a tudományos közlésekből. Füred és tájékának idegenforgalmi célú propagálása már az 1780-as évektől, a korszerű fürdőtelep kiépítésétől nyomon követhető, azonban az hosszú ideig Füredre és Tihanyra korlátozódott. A többi település jelentősége 1846-tól nőtt meg, amikor elkészült az első, Kisfaludyról elnevezett balatoni gőzhajó, beindult a hajóközlekedés, s ez kikötők építésével járt együtt mind a zalai, mind a veszprémi, mind pedig a somogyi partokon. Ettől kezdve az északi parton Füred mellett Kenése, Alsóörs, Zánka és Badacsony, míg a délin Szántód neve került be a köztudatba. Lovas neve csak a XX. század elején vált országosan ismertté, amikor - bérelhető „hegyi hajlékaival" bekapcsolódott a „falusi turizmusba".

18 1902-től kezdve szinte minden igényesebb útikönyvben szó esik a kis zalai településről.

19 A XX. században a régió kutatása az 1898-ban alapított keszthelyi és az 1903ben szerveződött veszprémi múzeumhoz kötődött.

20 Mindkét múzeumba került a 15 RÓMER: i.m. 187. 16 JANKÓ János: A Balatonmelléki lakosság néprajza. Bp., 1902. 17 BÉKEFI Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. Előszó, III. 18 SÁGI János: A Balaton írásban és képben. Keszthely, 1902. 214-215. 19 DORNYAY Béla-VIGYÁZÓ János: Balaton és környéke. Bp., 1934. 125-126. SÁGI Karol yZÁKONYI Ferenc: Balaton. 2., átdolg. kiadás, Panoráma, Bp., 1973. 206-208. *° A két múzeum alapítását a gyűjteményekről gondoskodó múzeumegylet szervezésétől kezdve számolhatjuk. A keszthelyi múzeum létrehozásán az 1898-ban dr. Csák Árpád, dr. Lovassy Sándor és Sági János kezdeményezésére alakult Balatoni Múzeum Egyesület fáradozott, amely a Balaton-környék kulturális