Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

község történetét hordozó tárgyi anyag. Mivel a múzeumigazgatók többnyire régészeti és/vagy néprajzi érdeklődésűek voltak a két világháború között, a község történetének feltárása az egyetemi katedrához kötődő történészekre várt. Holub József pécsi egyetemi tanár volt az, aki Zala megye középkori történetének összefoglalására vállalkozott. Meglepő, hogy nagy művében Lovas községről egyetlen sort sem írt, még a térképen sem jelölte.

21 Holub monumentális művét két kötetesre tervezte: az elsőben a megye, a másodikban a megyei települések 1526 előtti történetét kívánta feldolgozni. Az első kötet megírása után a településtörténeti részt is összeállította három vaskos kéziratos kötetben, de ezek kiadására már nem került sor. Az írógéppel sokszorosított kéziratok egy-egy másolati példányát a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a Zala Megyei Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár őrzi.

22 Lovas középkori történetét egy gépelt oldalon ismerteiéi a részben nyomtatásban kiadott, részben különböző levéltárakban felkutatott oklevelek alapján. Holub József munkásságát az 1930-as években megindult egyháztörténeti kutatások egészítették ki. A Pfeiffer János szerkesztette, A veszprémi egyházmegye múltjából című sorozatban (1933-1949) több püspöki életrajz, egyházlátogatási jegyzőkönyvi feldolgozás, plébániatörténet megjelent, amely Lovasra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ezekre a maguk helyén fogunk hivatkozni. Itt csak egyetlen művet emelnénk ki: Bedy Vince monográfiáját a felsőörsi prépostság történetéről, amely azért tarthat érdeklődésünkre számot, mert Felsőörs a környék XVIII. századi rekatolizálásának egyik központja volt.

23 A második világháború után közel másfél évtized a helytörténetírás apályos időszakának tekinthető; ezalatt csak országos kiadványokban - mint Kumorovitz L. Bernát veszprémi regeszta-kötetében, a különféle okmánytárakban - találunk a község történetére vonatkozó anyagot.

24 A helyzet csak az 1960-as években változott meg, amikor a kedvező törvényi szabályozás 1963-tól a múzeumok, 1969-től a levéltárak feladatává tette a helytörténet művelését is. Tekintettel arra, hogy Lovas a második világháború után Zala megyétől Veszprém megyéhez került, mindkét megye intézményei foglalkoztak a falu történetével. Veszprém megyében az 1963-ban induló a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei c. múzeumi évkönyv, Zalában a közös közgyűjteményi évkönyv, a Zalai Gyűjtemény, újabban a veszprémi és a zalai megyei levéltár kiadványai Lovas történetének is számos részletét megvilágították. központjává akarta tenni a várost. A múzeum impozáns székháza 1928-ban készült. KOPPÁNY TiborPÉCZELI Piroska-SÁGI Károly: Keszthely. Bp„ 1962. 67., 139-140. A veszprémi múzeumot az 1903-ban Jánosi Ágoston címzetes püspök által szervezett Múzeumegyesület hozta létre, székházát 1924-ben adták át. HORNIG Károly: Veszprém múltja esztelené. Veszprém, 1912. 137. 1 HOLUB József: Zala vármegye története a középkorban. Pécs, 1933. 22 HOLUB József: Zala megye községeinek története a középkorban I—

III. Pécs, 1933. (Másolata Zalaegerszegen, 1959-ben készült.) 23 BEDY Vince: A felsőörsi prépostság története. A veszprémi egyházmegye múltjából 3. Veszprém, 1934. 24 Zsigmondkori oklevéltár (1387-1399). I. Bp., 1951. KUMOROVITZ L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301-1387). Bp., 1953.