Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

majd később korszerűsített alsóörsi kikötő nemcsak az Alsóörsön, hanem a Lovason bányászott kő szállítását is lehetővé tette. 1861-ben a Balaton déli partvonala mentén Nagykanizsa irányába kiépült az ún. Déli Vaspálya, amely a fővárossal teremtett gyors kapcsolatot és kényelmesebbé tette az utazást. 1870-ben Veszprém, 1908-ban a Balaton északi partvidéke is bekapcsolódott az országos vasúthálózatba. Nagyjelentőségű volt 1909-ben a Veszprém-alsóörsi szárnyvonal megnyitása, amely közvetlen kapcsolatot teremtett Veszprém és a Balaton-part között, s közvetve Lovas fejlődését is előmozdította. Az 1850-es évek vízszabályozásának köszönhetően 1861-ben ünnepélyes külsőségek között megnyitott Sió-csatorna új korszakot nyitott meg a balatoni vízgazdálkodás történetében. A Sió-zsilip lehetővé tette a Balaton vízszintingadozásának szabályozását, melynek következtében jelentős területek szabadultak fel a mezőgazdasági hasznosítás számára. Az 1882-ban Sziklay János (1857-1945) elnökletével megalakult Balaton Egylet volt az első civil szerveződés, amely a Balaton-környék gazdasági fejlesztése mellett kulturális szerepet is játszott, s megteremtette a Balaton-kultuszt. Sziklay ötletére először 1887 szeptemberében Balatonfüreden szervezték meg az első bor-, szőlő- és gyümölcskiállítást, amely mintául szolgált a két világháború közötti terménykiállításoknak és a Balatoni Borhét rendezvényeinek.

148 A szerény gazdasági háttérrel működő egyesület utóda, az 1904-ben dr. Óvári Ferenc elnökletével (1858-1938) megalakult Balatoni Szövetség óriási szerepet játszott abban, hogy a Balaton-környék a mezőgazdaság hanyatlása (fdoxéravész) ellenére is fejlődött. A Balaton-környék villamosítása, a balatoni körút, vasút építése, a partrendezési munkálatok, az idegenforgalmi propaganda révén a környék fejlődött. A Szövetségbe 1910-ben alapító tagként a veszprémi káptalan is belépett, mert fontosnak tartotta birtokai fejlesztését.

149 Ugyanekkor a paloznaki és lovasi birtokosok is megmozdultak, s az egyesület támogatásával elérték, hogy a kereskedelmi miniszter a Paloznak közelében lévő 30. számú vasúti őrháznál feltételes vasúti megállót (1910) létesítsen.

150 A Balatoni Szövetség érdeme, hogy 1910. február 1től a kormány az alsóörsi vasútállomásnál postahivatalt létesített, amelyhez Alsóörs és Lovas községeket és szőlőhegyeiket, valamint az alsóörsi fürdőtelepet csatolták.

151 Az említett nagyarányú változások elsősorban a fürdőteleppel bíró parti településeket érintették, Lovas fejlődéséhez csak közvetetten járultak hozzá. A hatás viszont kimutatható: az 1891-ben szervezett takarékmagtár részvényes alapon működött; az 1893-ban a közbirtokosság által nyitott kőbánya szintén nyereségre törekedett. A Balaton-parti lakosság életmódja a lassú kapitalizálódás során lényegesen átalakult. A parti lakosságot az idegenforgalom növekedésével, a lányok pesti cselédeskedése, a kivándorlók tapasztalatai alapján jelentős urbanizációs hatás érte. A 148 SZIKLAY János: A Balatoni Szövetség elődje. = Balaton XXXVII (1944), 7. sz. 1. p. 149 Új szövetségi tagok. = Balaton III (1910) 6. sz. (VIII. 1.) 57. 150 Megállóhely Paloznaknál. = Balaton III (1910) 1-2. sz. (III. 1.) 11. 151 Új postahivatalok. = Balaton III (1910) 1-2. sz. (III. 1.) 11.