Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

lakáskultúrában, az öltözködésben, a viselkedéskultúrában is modernizálódtak a balatoni falvak, így Lovas is. A polgári kormányok azzal, hogy az emberek jogi egyenlőségét, a vállalkozás szabadságát hirdették meg, előmozdították a hagyományos kisközösségek erózióját, s olyan új, polgári típusú önszerveződések létrejöttét, amelyek állami-társadalmi ellenőrzés alá kerültek. A XX. század elején népkönyvtárat és Polgári Olvasókört szerveztek Lovason. A Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium a XX. század elején a mezőgazdasági vidék felemelkedésének előmozdítására ingyenesen gazdasági népkönyvtárakat adományozott a községek részére. Lovasnak a minisztérium - Csopakkal egyidőben - egy 94 kötetes gazdasági népkönyvtárat adott 1900-ban, melyet a község kezelésére biztak. A szomszédos Alsóörs csak jóval később, 1913-ban jutott hasonló nagyságú (76 kötetes) könyvtárhoz, Paloznak viszont nem részesült ilyen juttatásban.

152 A község polgárosodását mutatja, hogy a gazdák 1903-ban olvasókör alapítását határozták el azzal a céllal, hogy magukat közös erőfeszítéssel megfelelő olvasnivalóval lássák el. A Lovasi Polgári Olvasókör az első kulturális egyesület volt a község életében. Az egyleti alapszabályokat 1905-ben terjesztették jóváhagyás végett a belügyminiszter elé, aki június 4-én jóváhagyta azokat.

153 Az egylet iratai sajnos nem maradtak fenn, de azt feltételezni lehet a környékbeli olvasókörök működése alapján, hogy az egyesület nemcsak újságra, s könyvre fizetett elő, hanem színielőadásokat is rendezett, hogy bevételeit növelje. 152 Magyar Minerva. A Magyarországi Múzeumok és Könyviárak címkönyve V. 1912-1913. Bp., 1915. 1001-1006. 153 Egyleti alapszabályok. = Belügyi Közlöny X (1905) 23. sz. (VI. 4.) 191.