Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Az új templom ülésrendjét az elöljáróság 1914. március 4-én szabályozta, mivel előzőleg vita támadt a tanítóné és a legtöbb adót fizetők közé tartozó Varjas Gézáné között.

93 A tanítólakás átalakításával 1912-ben Neumejer Lajos veszprémi építőmestert bízták meg, aki a bemutatott költségvetés és tervrajz szerint 2550 koronáért vállalta az átalakítást. Az összeget az egyház takarékpénztári betétjéből (1050 korona) és 1500 korona magtári pénztőkéből kívánták fedezni.

94 Az átalakítás végül 2595 koronába került.

95 A polgári korszakban az egyházszervezet működése is megváltozott. Az 1880-as években a presbitereket már nem élethossziglan választották, mint az 1848 előtti időszakban, hanem - az egyházi törvények szerint - 12 évre. Ez azonban nem változtatott lényegesen a korábbi jogszokáson, hiszen az elöljárót a 12 év letelte után újra lehetett választani, s ha ezt kívánta, a gyakorlatban mindaddig betölthette a tekintélyt biztosító pozíciót, míg feladatát el tudta látni. A hosszú szolgálat illusztrálására az 1911-ben működő elöljárókat mutatjuk be: ekkor összen 8 elöljáró járt rendszeresen az ülésekre. Közülük 1899-ben választották elöljárónak Balázs Imrét, Nagy Imrét és id. Nagy Károlyt. Dienes János, Nagy József, Pecze Gyula szolgálati idejét 1902-ben történt újraválasztásuktól számították; Varga Zsigmondot 1904-ben választották újra, Balázs Dániel 1910-ben került az elöljáróság soraiba. A beszámított és tényleges szolgálati idő nem esett egybe. Ha az adott elöljárót a 12 éves cikluson belül váltotta valaki, akkor annak a szolgálatát a ciklus kezdetétől számították. így például az 1907 január végén elhunyt Pecze Sándor helyébe Pecze Gyulát választották elöljárónak, de szolgálati idejét 1902-től, Pecze Sándor újraválasztásától számították.

96 A fentebb említett Balázs Dánielt 1910-ben vették fel az elöljárók sorába, de hivatali idejét előde, Pecze János választásától, 1905-től számították.

97 Ha haláleset vagy betegség, erőtlenség vagy lemondás miatt egy-egy presbiter helyét be kellett tölteni, egyházközségi közgyűlést hívtak össze. A testületet 1890ben, 1892-ben, 1914-ben, 1915-ben is ily módon egészítették ki. A jobb rend érdekében 1914-ben szabályozták a presbiterek választását. Új fejleménynek tekinthető, hog}' a hűségesen szolgáló elöljárók emlékét leköszönésük alkalmával vagy haláluk után jegyzőkönyvbe iktatták. A személyes érdemek jegyzőkönyvezése a vármegyék, sőt az egyházkerület esetében már a XIX. század első felében divatba jött - községi szinten azonban csak a század végére terjedt el ez a szokás. Lovason a legemlékezetesebb bejegyzésre 1915 januárjában, id. Nagy Károly halálalakor került sor. 1890. január 12. óta töltötte be az elöljárói 9 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1914. március 4. No. 2. A templomi ülésrend meghatározása. 94 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1912. április 28. 95 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1912. november 17. No. 3. 96 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1907. február 5. 97 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1911. január 18.