Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

és gazdasági-szemező feladatokat, emellett azonban kihágási bíróságként is eljárt, ítéletei ellen a szolgabíróhoz lehetett fellebbezni. A vármegyei hegyrendőrségi szabályzatot a lovasi hegyközség 1875. április 25én tartott közgyűlésén ismertették és vezették be. A hegybirtokosság megválasztotta all tagú hegységi bizottmányt, melynek tagjai lettek: Megyesi József segédbíró. Bankó Sári Mihály, Bocsor Ferenc, Frik József, Győri Károly, Mecséri István Nagy István, Nagy János, Nagy Károly, Nagy Sándor, Szabó János. A névsorból kitűnik, hogy részben lovasi, részben vámosi birtokosok kerültek a testületbe, Bizalmi férfiak lettek Vámosról Nagy Sándor és Török Sándor, Lovasról Bocsor Ferenc és Frik Ferenc. A hegymestereket hasonlóképpen „két részről" választották. A lovasiak Sáfár Sándornak és Végh Jánosnak, a vámosiak Takács Istvánnak és Varga Jánosnak szavaztak bizalmat. A hegymesterek ettől kezdve 10-10 forint , összesen 40 forint fizetést kaptak, melyet büntetéspénzekből és kivetett hegyközségi adóból kívántak előteremteni.

61 Az új vezetésnek legfontosabb teendői közé tartozott a hegyvámváltsági tartozás rendezése. 1875 végén a veszprémi káptalannak fizetendő öreghegyi váltság és kamatai már 2278 forintot tett ki. A jelentős összeg birtokarányos kivetésének kidolgozására egy szakértőt kértek fel.

62 1876-ban rendezték az elöljárók fizetését. Az 1860. évi végzést megújítva a hegybírónak évi 2 forint, a hegymestereknek l-l forint, a pénztárnoknak (perceptornak) 14 forint 70 krajcár járandóságot szavaztak meg. A fizetések fedezetének és a hegyvám váltságnak a behajtására a bírósági végrehajtást is igénybe szándékoztak venni. A bevételek növelésére az idézésre meg nem jelenőket 40 krajcárra büntették. A megyekövek lerakásáért darabonként 10-10 krajcárt kellett fizetni a hegymestereknek. A kártételeknél becsüsként megjelenő bírónak és elöljáróknak fejenként 40-40 krajcár ütötte a markát.

63 Az hegyközség az 1870-es évek végén akadozva működött. 1879-ben a közgyűlést határozatképtelenség miatt újra össze kellett hívni. Az 1880-as években a közgyűlés tevékenysége a tisztújításra és a panaszok kivizsgálására összpontosult. A panaszok többsége a szőlőkben a juhok és ökrök legeltetésével okozott kártételekről szólt. A fegyelem lazulását mutatja, hogy Véghely István volt alhegybíró 1882-ben egyszerre több birtokos szőlejében legeltette juhait, melyért 2 osztrák értékű forintra büntették.

64 A balatoni szőlők nagy részét elpusztító filoxéra először 1882-ben Balatonfőkajáron jelentkezett, s hamarosan tovább terjedt. 1884-ben már elérte a lovasi határt. Az év nyarán már foltokban Lovason is jelentkezett. Keöd József füredi lakos június 19-én kelt levelében a következőket írta a Borászati Lapok című szakmai lapba: ,A szép „Balaton melléke" veszve van! Tegnap konstatáltak Lovas község szőlőhegységében 5 phylloxera-lepte foltot a Balaton-parthoz közel feh>ő, VeML IX. 213. A lovasi hegyközség iratai. Hegyközségi közgy. jkv. 1875. április 25. Uo. Hegyközségi közgy. jkv. 1875. november 30. Uo. Hegyközségi közgy. jkv. 1876. május 15. Uo. Hegyközségi jkv. 1882. május 13.