Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

nagyon is kötött, úgynevezett „mocsárföld" talajban erőteljes, fiatal telepít\>ényékben. (...) Papvásári, sólyi és mámai szőlőhegyekben jelentkezett vidékünkön a vész először, onnan terjedt nyugati irányban felénk Felső-Örsön át, közben erdőségek és szántóföldekkel, most már Lovason van, abban a vonalban, melyben mint mondám, az egész Balaton mellékének szőlőhegységei szakadatlan folytonosságban vannak egymással. A régi kataszter szerint 22.000 kat. hold, az új kataszter szerint ennél is tetemesen több szőlőbirtok van a végpusztulás szélén a Balaton mellékén! 80 ezer lakos él itt bortermelésből már idáig is oly szűk körülmények között, hogy a szőlők lehető legjobb karban való tartása mellett is (...) lenyomott borárak mellett a termelők legnagyobb része Somogy, Tolna és Veszprém megyék gabonatermő vidékeire megy családfostól részest aratni, így szerzi meg csaknem egész évre való száraz kenyerét..."

65 A szőlőhegy néhány év alatt teljesen kipusztult, bár a jegyzőkönyvek erről mitsem szólnak. Csupán a békés életről tudósítanak. Például arról, hogy 1886-ben elhatározták: az Öreghegyen kutat ásnak. Kovács Mihály és Mustos Ádám vámosi birtokosok ingyen ajánlották fel a területet. Mivel a kút a vámosi részen készült, költségeit a vámosi birtokosok vállalták magukra.

66 A hegyközségi jegyzőkönyvben nem rögzítették a filoxéra terjedését, pedig a szervezet az 1880-as, 1890-es években már megszakításokkal működött. 1892. május 3-án például feljegyezték, hogy a tisztújításon fél liter pálinkát és 16 zsemlét fogyasztottak el az elöljárók; a kis mulatság 62 krajcárba került. A szőlők pusztulásával párhuzamosan megindult az újjátelepítés. 1896-ban Molnár Dénes főiskolai tanár a református egyház szőlejéből kisebb területet csatolt a maga birtokához, melyért 50 forintot fizetett.

67 1896 után azonban már nem ülésezett a hegyközség. „Mivel a filokszera a szőlőket kipusztította, többféle bitangolások történetek az öreghegyi birtokokban" - jegyezték fel 1902 tavaszán, amikor Nagy Gábor községi bíró újjászervezte a hegyközségi elöljáróságot.

68 Ettől kezdve 1912 májusáig folyamatosan működött a testület. 1912-1920 között nem vezették a hegyközségi jegyzőkönyvet. A háborús évek során elhanyagolták a részben újjátelepített szőlőhegy életének adminisztrálását. A filoxéravész során kiirtott hagyományos szőlők helyett amerikai vadalanyra oltott, a szőlőbetegségnek ellenálló fajtákat honosítottak meg. A Balaton-felvidék újjátelepítését az állam a szakoktatás és az új technológiák terjesztésével is támogatta. Az 1900-as évek elejétől kezdve a lovasiak közül többen végeztek a tapolcai vincellériskolában. Bácsi Károly (1880) az elsők között jelentkezett, s 1900-ban elvégezte a vincellériskola 1 éves szőlészeti-borászati tanfolyamát.

69 1901 februárjában tandíjmentességet kért a minisztériumtól, hogy a vincellériskolát is elvégezhesse. ,Jyíár eddig is kiválló szeretettel csüngtem a szőlőművelésen s jelenleg is két 65 Keöd József: Balatonfüredi hangok. = Borászati Lapok 1884. 21. sz. 169-170. Közli: LICHTNECKERT András: A balatonfured-csopaki borvidék története. Veszprém, 1990. 471^172. 66 Uo. Hegyközségi közgy. jkv. 1886. május 8. 67 VeML IX. 213. A lovasi hegyközség iratai. Hegyközségi közgy. jkv. 1896. december 6. 68 Uo. Hegyközségi közgy. jkv. 1902. április 19. 69 BGI Bácsi Károly vincellériskolái bizonyítványa. Tapolca, 1900. december 20. (nap nélkül) Fogalmazat.