Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
erdővel. 104. Hosszu-hëgy. Jankónál (1902) szerepel. 105. Főső-szívás. Gyümölcsös volt, 1967 óta szőlő és legelő. 106. Fenyér-hëgy. Domb, szőlőterület, 1858-ban és 1925-ben is jelölik. 1978-tól újratelepítették. 107. Patko-tói elülő. Szőlővel beültetett domb, 1978-tól újratelepítették. Nevét a területén lévő, patkó alakú tóról nyerte. 108. Patkó-tó. Sással benőtt zsombékos domb. Alakjáról nevezték el. 109. Suhatag (Suatag, Sugatag, Suhatagdülő) nevét köves, palás talajáról kapta. Szőlőés szántóterület. 110. Országúti dűlő (Jankó, 1902). 111. Szívás (Jankónál 1902ben Szilvás és Szilvásos), gyümülcsös sok szilvafával. Ide tartozik: 104., 112. 112. Asó-szívás; régen gyümölcsös, az 1980-as években már szántó és legelő. 113. Lapos-rét (1858, 1925). 114. Bakterház (hivatalosan: Vasúti őrház). 115. Fenyérhegyi dülő, 1925-ben Fenyérhegy alatti dülő. 116. Téglaház (1902, 1983). Egykor Varjas Pál téglaégetője, téglajegye VP volt. 117. Téglaház. Régen szántó, 1978-től szőlővel ültették be. 118. Gus-kut. Kút. 119. Gus-kut. 1858-ban, 1925-ben Patkotói felső dülő. Szántó, 1978-tól szőlő. 120. Szífa. Szilfadülő (1858, 1925). Régen itt szilfák voltak, később szántó, 1978-tól szőlő. 121. Csáki-dülő. 1858-ban, 1925-ben Csák, szőlőterület. 122. Hármasdombi dülő (1902, 1925). Régen szőlő, 1978-tól újratelepítve. 123. Szerdahel, Szerdahely. A Helynévtárban Szerdahelyi dülő. Felparcellázott terület. 124. Balaton (tó). Az azonosított 124 földrajzi név Lovas történetének elmúlt ezer évét öleli fel. Legrégibb szókészlethez tartozhatnak a fő tájékozódásul szolgáló szomszédos helységnevek, a falubeli hegy- és víznevek. A honfoglalás kort idézik a szomszéd falvak törzsi-nemzetségi nevei (Örs, Fájsz), az Árpád-kort Paloznak, a szláv eredetű Balaton. Sajnos, középkori határjárás híján a részleteket nem ismerjük. Kétségtelen, hogy a földrajzi nevek többsége a XVIII-XX. századot idézi. Sok a birtokosról, tulajdonosról elnevezett dülő, épület; ez esetben általában az utolsó tulajdonos nevét őrizte meg az emlékezet. Az egykori földesurak közül a káptalan a veszprémi székeskáptalan - , a közbirtokosság, valamint a nem azonosított Piarista birtok a magyarországi piarista rend egykori földesúri jelenlétét őrizte meg. A kötet lapjain ezekkel bővebben is meg fogunk ismerkedni. A földrajzi nevek zömében a falu sok évszázados történetének egy-egy kései mozzanatát tükrözik. A szőlő- és kertművelés, a szántóföldi gazdálkodás, az ipartörténet emlékeit (malmokat, téglaégető kemencét) megőrizte a népnyelv, mely önmagában is bizonyítja, hogy a falu életében a szőlő, a gabona, a malomipar játszott meghatározó szerepet. Ugyanezt elmondhatni a Balaton mellékéről is, amely hasonló természeti adottságokkal rendelkezett. Ugyanis a földszerkezeti mozgásoknak, a lepusztító folyamatoknak köszönhetően változatos domborzati viszonyok jellemzik a kistájat. A különböző eredetű és magassági parti síkok a Balaton-felvidék felől délnek tartó völgyekhez, völgyhátakhoz, már lepusztult üledékes hegylábfelszínekhez csatlakoznak. A kistérség földtanilag is változatos; Balatonalmádi és Révfülöp térségében a permi vörös homokkő, Balatonfüred körzetében a fillit és a részben ebben kialakult kvarcporfir; másutt elszórtan több helyen a mészkő, márga a jellemző. Kisebb fol-