Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

említi. Törpevízművet építettek rá. 69. Kopasz-tető. Bokros, sertéslegelőnek használt bokros hegytető; az 1858-as térképen már szerepel. 70. Tilos-erdő. Jankó (1902) Tilosoldal néven említi. Nevét növendékerdő korában nyerte, amikor a/útízást, legeltetést megtiltották. 71. Rausër-pince. Rauscher család pincéje volt. Eötvös Károly itt írta több művét, így a Nagy per c. művének nagy részét. Az írás közben többször pihent a présház előtt a tájban gyönyörködve. 72. Rauser-szőllő. Az egykori pincéhez tartozó szőlőterület 1975 óta műveletlen. 73. Fakereszt. Szőlőhegyi kereszt. 74. Vámosi-hegy. Öreghegy. Egykori vámosi (nemesvámosi) szőlőbirtokosok által bírt terület, amely az 1980-as években már nyaralókkal, pincékkel, fallázakkal volt beépítve. 76. Taníttó-kert. A völgyben fekvő sík terület a református tanító javadalmához tartozott, kert és faiskola volt; az 1980-as években műveletlenül állt. 77. Kis-erdő. Jankó (1902) is említi, mérete alapján nevezetek el. 78. Kishegy. Szőlőhegy. 79. Miske, Jankónál (1902) Miskeoldal, szőlővel beültetett domb és kert. 80. Alsóörsi dűlő, Jankó említi 1902-ben. 81. Posvány. Jankónál (1902) Posványkút, egykor vizenyős terület, kert, az 1980-as években műveletlen. 82. Királykút i ut, Királkuti ut; a Királykút-forráshoz és völgybe vezető út. 83. Kocsismalom. Tulajdonosáról elnevezett volt malomépület. 84. Jegënyés. 1858-ban: Jegenye és kenderföld, kert, az 1980-as években műveletlen. Nevét a keresztül vivő út melletti jegenyefákról nyerte. A dűlőben régen kendert termeltek. 85. Víztároló. A törpevízmű víztárolója. 86. Kishelyi szöllőhegy (Jankó, 1902). A helynévtárakban Kishelyi dűlőként is előfordult. 87. Dombai, 1902-ben Dombai-hegy. Szőlőterület, kert. 88. Dezsényi-birtok. Szőlő, kert, amelyet egykori tulajdonosáról neveztek el. 89. Molnár kanonok birtoka. Jankónál (1902) káptalani birtok, káptalani-malom, káptalani erdő. Egykori tulajdonosáról, a veszprémi káptalanról és Molnár Dénes (1843-1927) kanonokról, a katolikus templom újjáépítőjéről (1911) kapta nevét. 1 90. Udvarheli birtok. Szőlő, a tulajdonosáról elnevezve. 91. Cinca. Az Öreghegyről a faluba vezető gyalogút. 92. Falu vize. Vízfolyás. 93. Balogh-pince, Óttó-ház. A nemes Balogh család pincés lakóháza volt, később a tsz szőlőoltvány-telepe, 1990es évcekben magántulajdonba került, 2001-ben Bormúzeum. 94. Szivattyúház. A törpevízmű szivattyúháza. 95. Malom-kertëk., az egykori malom mellett, később gyümölcsös, az 1980-as években legelő. 96. Kishely, Kis-telek. Jankónál (1902) Alsó- és Felső-Kistelek. Később Téeszmajor, tsz-üzemegység telephelye. 97. Káposztáskertek. Jank említi 1902-ben. 98. Főső-rét, Főső-rétek, 1858-ban Pusztamalomrét, 1925-ben Pusztamalom rétek. Később is rét, az 1980-as években legelő. 99. Savanyó-kut. Jankónál (1902) Tücsökkút. Szénsavas forrás, amely egy öreg fűzfa csonka törzséből bugyogott elő. 2001-ben betonkeretbe foglalva látható. Vizét szívesen fogyasztották. 100. Pusztamalom, Këszlër-malom, 1902-ben Jankónál még Eklézsiamalom. Egykor a református egyház malma, melyet Keszler nevű molnár vett meg, aki itt lakott a malomban. 101. Falu-rét, a közbirtokosság rétje volt. Az itt termett szénát az apaállatok takarmányozására használták. Az 1980-as években legelő. 102. Kisrét (Jankó, 1902). 103. Köves-tető; hegytető, szőlővel és 31 PFEIFFER János: A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára. (1630-1950). Püspökei, kanonokjai, papjai. München, 1997. 159-160.