Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

III. Török kor (Lichtneckert András)

szomszédságában volt. Ezenkívül a Keresztesek kaptak még két szőlőt a berénhidai Közép-hegyen és az egykerekű Kakas-malmot a Séden.

77 Berhida földesurainak többször is perbe kellett szállni a Börcsöntelek nevű föld miatt. Keresztes Máté és Balázs 1614-ben Veszprém vármegye ítélőszéke előtt a Börcsöntelek nevű föld miatt pereskedtek Végh István verebélyi kapitánnyal, Peremarton urával. A pernek egyezséggel vetettek véget, a Keresztesek a Végh István szárnyai alatt élő nemesek és jobbágyok elleni keresetüket visszavonták, a 17 hold börcsönteleki földet pedig megtarthatták.

78 1630-ban per folyt Veszprém vármegye ítélőszéke előtt Huszár Zsófia fiai, azaz Radványi Ferenc és István mint felperesek és a peremartoni nemesek - Németh János, Molnár János, idősb Török János, idősb Molnár Benedek, Török Péter, Tóth Ferenc, Veszprémi Péter, Mihály András, Eőssy Balázs, Nagy György, Török Farkas - mint alperesek között. Az 1630. március 2-án kelt, június 25-én csajági, vinyolai és ősi nemesek és nemtelenek jelenlétében végrehajtott ítélet tartalmazza a per tárgyát képező javak becsüjét és felosztását. Eszerint a kétkerekű Kismalmot 20 girára, a nemesi telket három girára becsülték, amelyekből két rész Huszár Zsófia fiaié, egy rész a bíráké és a perben nyertes peremartoni alpereseké lett. Kilenc ház jobbágy közül három - Vadász István, Parragh Imre, Parragh István három gira értékben a bíráké és az alpereseké lett. Három puszta hely közül egy Kenessey Balázs helye - fél gira értékben szintén a peremartoniaké lett. 15 girára becsülték „a kápolna módgyára való egyházat", amelynek egy tornya volt. A Küngössel, Fülével, Ősivel határos két királyi ekealjnyi közerdőt hat girára becsülték, ugyanúgy a szintén két királyi ekealjnyi szőlőhegyet is. Két puszta malomhelyet, melyek alulcsapók voltak, a Papmolna nevűt és egy másikat, szintén hat girára becsülték. Mindennek kétharmad része Huszár Zsófia fiaié, egyharmad része a bíráké és az alpereseké lett.

79 1631. április 30-án a veszprémi káptalan tiltotta Peremarton lakóit a Bercsenteleke nevű föld használatától.

80 1631 májusában Veszprém vármegye ítélőszéke előtt per folyt Huszár Zsófia és a peremartoni nemesek között a Börcsöntelek elszántása és Huszár Zsófia egyik jobbágyának a megverése miatt, 1631. augusztus 17-én pedig perújítást rendeltek el.

81 1632. március 3-án kihallgatták Nagy Péter győri polgárt, aki korábban Peremartonban is lakott, ezért tanúsíthatta azt, hogy a per alatti földeket Végh István perelte Keresztes Mátétól, továbbá hogy előbb Beke Demeter, másodszor Mihály András, azután maga is szántotta, végezetre Parragh Mihály szegett a földekbe, amelyeknek a végében van a Börcsön nevű kút.

82 Veszprém vármegye 1632. május 27-én a perben kiadta az ítéletet, amelyet a következő napon foganatosítottak. Huszár Zsófia július 14-én egyezséget kötött a peremartoni nemesekkel, Török Jánossal és társaival a Papharasztya nevű - Rostás és Sári határáig húzódó - vitás föld ügyében. A perben ugyanis az alpereseket 1300 forintra elmarasztalták. Most az egyezség értelmében 300 forintot fizettek és két hámos lovat adtak az özvegynek, aki letette az ellenük folytatott pert. A pörös föld az özvegyé lett. Végül kijelölték a vitás föld határait: a satóút vagy Séd út, Jóra Gergely malmán belül, keleti irányban pedig az ősi Séd-völgyi kútig terjedt.

83 A peremartoniak 1625-ben új adományba megkapták a helységüket, és a nemesi szabadságot is elnyerték, amit megirigyeltek a berhidaiak, emiatt meg-