Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

létromos robbanótöltényt, 500 kg dinamit fajtájú robbanóanyagot, 7608 kg feketelőport, 189 116 méter gyújtózsinórt szállítottak ki.

59 A gyár termékei nélkülözhetetlenek voltak a szénbányászatban, ezért a „széncsata" sikeres megvívása sem történhetett meg az Ipari Robbanóanyaggyár termelésének beindulása nélkül.

60 A gyár helyzetének stabilizálásához hozzájárult az alapanyagellátás javulása. Először a péti Nitrogénművekbe érkezett orosz ammoniumnitrátból kaptak Vas Zoltánnak, a Gazdasági Főtanács főtitkárának utasítására 200 tonnát, majd egy 1946. december 29-i megrendelés alapján jutottak valutáért 100 tonna román ammoniumnitráthoz.

61 Szintén fontos lépés volt a stabilizáció felé a Nitrokémia Ipartelepek Rt.-vei 1946. május 14-én aláírt, 20 évre szóló megállapodás egy új robbanóanyag gyártásáról, amely több éven át a gyár egyik fő termelési profilja lett. Szabó Kornél vezérigazgató és Demény László műszaki igazgató 1944 novemberében szabadalmaztatta az öntött trinitrotoluolból és füstnélküli lőporból álló újszerű robbanóanyagot. A robbanóanyag és az ahhoz szükséges gyújtótöltények gyártására vonatkozó szabadalmat, gyártási és forgalomba hozatali jogot a Nitrokémia - az első 10 000 kg legyártása után - átadta az Ipari Robbanóanyaggyárnak, amely a gyártelepéről elszállított mennyiségek mindenkori eladási árának hat százalékát fizette a Nitrokémiának licencdíj címén. A megállapodás a magyar kincstár és az Ipari Robbanóanyaggyár által 1921. június 27-én megkötött szerződésre alapult, miszerint a robbanóanyagok gyártására, behozatalára és forgalomba hozatalára vonatkozó állami egyeduraságot a magyar kincstár és az Ipari Robbanóanyaggyár közösen gyakorolja.

62 A gyárat 1948. március 25-én államosították. Az államosítást Hermecz Imre, az MKP helyi titkára hajtotta végre, aki két hónapig volt a vállalat igazgatója. 1949-től a gyár igazgatója leköltözött Peremartonba. A vállalathoz tartozott 1953ig a Thurm-Beschke Lakkfestékgyár.

63 A háború utáni első években a képviselő-testület egyik legfontosabb feladata a községben működő intézmények helyreállítása és működésének beindítása volt. 1947 áprilisában a község hároméves újjáépítési terve keretében nyílott lehetőség a község jövőjéről való gondolkodásra is. A terv keretében 5000 Ft hitelkeretet állapítottak meg a berhidai tűzoltószertár építésének befejezésére, 14 000 Ft hitelkeretet a Lichter-féle telepen lévő tető nélküli épület sportcsarnokká és marhalevélkezelői épületté való megépítésére és egy hídmérleg beszerzésére. 25 ezer Ft-ot megszavaztak a Kiskovácsiba vezető gyalogjáró megépítésére, 6000 Ft-ot a Lakath János utca déli végében gyalogjáró építésére, 25 000 Ft-ot a vasútra vezető Vági köz lebetonozására és 12 000 Ft-ot - az 1948. március 15-i centenáriumi ünnepség rendező bizottságának javaslatára - a peremartoni hősi emlékmű körüli tér újjáépítésére.

64 Több előrelátó kezdeményezés is született. A belügyminiszteri elutasítás után újabb határozatot hoztak a berhidai körállatorvosi kör megszervezéséről. A Függetlenségi Frontba tömörült pártok helyi szervezetei közös pártértekezletükön határozatban kimondták egy központi közös kultúrház létesítésének szükségességét.

65 1947 augusztusában-novemberében a Ney-féle házat akarták megvásárolni központi kultúrház céljára.

66 1947 februárjában négy országos állat- és ki-