Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

rakodóvásárra kértek engedélyt a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztertől azzal az indoklással, hogy a község a környék egyik ipari központja, alkalmas te­rülettel rendelkezik vásártér számára, a községben sok az ipari munkás, helyben van vasútállomás és két törvényhatósági út keresztezi egymást a község terüle­tén. Az engedélyt 1948 februárjában megkapták. Az első vásár időpontját május 31-re tűzték ki, s a vásártér rendezése miatt két beruházást is elhalasztottak. A vá­sár végleges helyét a volt leventetérnek a sportcsarnok és a marhalevélkezelői épület előtti részén jelölték ki. 67 A kommunista hatalomátvétel felé haladó országban felszámolták az egyesületeket, és államosították az iskolákat. A gazdag egyesületi múlttal (Berhidai Jótékony Egylet 1885, Berhidai ön­segélyző egylet 1898, Berhidai Olvasókör 1885, Berhidai és Peremartoni Olvasó­kör 1899, Tárasaskör 1911, Úri Kaszinó 1902, Polgári Olvasókör 1902, Katolikus Olvasókör 1907, Polgári Lövészegyesület, levente, református és katolikus egye­sületek) rendelkező Berhidán előrelépés csak a sport területén történt. A község sportolni vágyó fiatalsága megalakította a községi sportegyesületet (Berhidai SZIT). A képviselő-testület 3000 Ft-tal támogatta a sportegyesület működését és a Lichter-féle hat kat. holdas területen helyet biztosított az egyesület új labdarúgó­pályájának. 68 A három felekezeti iskolával rendelkező Berhidán az iskolaállamosítás ügyét a nemzeti bizottság átiratára és az elöljáróság indítványára 1948. június 6­án tárgyalta a képviselő-testület, és határozatában sürgette annak minél előbbi végrehajtását. 69 A Vármegyei Nemzeti Bizottság utasítására a nemzeti bizottság és a kép­viselő-testület újjáalakítása 1948. szeptember 13-án megtörtént, de abban nem az 1947. évi választások eredményei, hanem a két munkáspárt egyesítésének követ­kezményei tükröződtek. A Magyar Dolgozók Pártja a képviselő-testületben 12, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt 6-6, a Szakmaközi Bizottság 4 he­lyet kapott. 70 Az egypárti diktatúra felé haladó új rendszer az 1949. május 15-i „népfron­tos" választásokon már nem adott politikai választási lehetőséget az állampolgá­roknak. A szavazók 94,3 százaléka a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire szavazott, de így is figyelemre méltó, hogy a szavazók 5,7 százalékának volt bá­torsága ahhoz, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjei ellen szavazzon. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom