Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

Berhidán az első világháború időszakában volt gyógyszertár, Weszelowszky Erzsébet tulajdona, aki azt 1926-ban eladta Baranyai Zsigmondnak.

58 Berhidán állami gyermekmenhely telepe működött, az 1940-es években Becságh Gézáné telepfelügyelőnő vezetésével. A nagyközség önkormányzatában gyermekmenhelyi telepi bizottságot választottak. Az 1904-ben megválasztott bizottság megbízatása 1911-ben lejárt, ekkor 14 főből (hét férfi, hét nő) álló új bizottságot választottak.

59 1911-ben a szegényházhoz egy szobát építettek járványkórház céljára. Korábban egy helyiséget béreltek erre a célra.

60 1943-ban határoztak a Hunyadi téren lévő szegényház lebontásáról és áthelyezéséről.

61 A posta 1922-ig Kapossy József házában működött, aki nem hosszabbította meg a bérletet, ezért a postának új helyet kellett keresni házvétellel vagy bérlettel. 1922. november l-jétől 1923. november 1-jéig a postát a 25. népsorszámú házban helyezték el, bérelt helyiségben. A postamester 1200 koronát fizetett bérlet címén a község pénztárába. A távírda elhelyezése a község terhére történt. A berhidai postahivatal látta el Peremartont - a gyártelep kivételével - és az ekkor Papkeszi községhez tartozó Rostáspusztát, amelyeknek az elhelyezési költségekhez hozzá kellett járulniuk.

62 1 923 augusztusában a soproni postaigazgatóság a postát el akarta helyezni Berhidáról, mivel egy földes szobában volt elhelyezve. Ekkor Klemencz Géza hat évre felajánlotta a házát posta céljára. 1926-ban a postamester kölcsönt kért a községházával szembeni épület megvásárlásához, mely a közeljövőben létesítendő távbeszélő állomásnak is helyet adott volna.

63 1913-ban a főszolgabíró elrendelte a községházának a bekapcsolását a távbeszélő hálózatba.

64 Ekkor ez nem történt meg, és 1925-ben sem vállalta a község a telefon bevezetésével kapcsolatos kiadásokat.

65 1919 októberében napirendre került a villanyvilágítás bevezetése, amit sokan akartak Berhidán. A körjegyző községi vállalat létesítését javasolta, a villany fejlesztésére a gelyei malmot felhasználva. Elkészítették a terveket, közben 1920 januárjában Flink Józsefnek engedélyezték, hogy saját céljaira villanytelepet létesítsen. 1920 márciusában Garzó Lajos székesfehérvári oki. mérnök elkészítette a terveket a villanyvilágításra. Garzó a házi kezelésben való felállítást elvetette, helyette részvénytársasági formát javasolt magán befektetőkkel. 1921 január-februárban a község Sebők Lajos peremartoni malomtulajdonossal tárgyalt a villanyvilágítás bevezetéséről.

66 A községben a közvilágításra 1932. január 16-án kötöttek szerződést. 1942-ben a közvilágítást az egyesített nagyközség területén 59 db 40 Wattos lámpa biztosította.

67 Mindhárom község saját tűzoltósággal rendelkezett. Berhidán a tűzoltóparancsnokok 1914-ben Kovács Ferenc, 1919 augusztusától ifj. Vági József, 1944ben Szabó Ferenc volt. A községegyesítést 1925. január 10-én B. M. rendeletre tárgyalták a községek képviselő-testületei. Mivel Peremarton nem adta fel önállóságát, csak Berhida és Kiskovácsi hajtotta végre az egyesítést az alispán 5969/1926. számú leiratára. Berhida és Kiskovácsi községek képviselő-testületei 1926. szeptember 2-án megtartott együttes ülésükön a 118.048/1925. B. M. számú rendelet alapján módosították a községi szervezési szabályrendeletet. Az egyesített községben két válasz-