Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)
A községegyesítések Az 1910-ben 1286 lakosú Berhida község, a 403 lakosú Kiskovácsi község és a 1029 lakosú Peremarton nagyközség közigazgatási életét a XX. század elejétől a községegyesítésekig egyes területeken az együttműködésre, más területeken az önállóság megőrzésére való törekvések jellemezték. A berhidai körjegyző 1909-től 1921 májusáig Horváth Dezső, 1921 júniusától Nagy Lajos volt. A berhidai körjegyzőséghez tartozott Kiskovácsi község, amely a körjegyzői lakás és iroda fenntartásának egyharmadát fizette. Az egyesített községek vezető jegyzője 1939-től Stróbl Tivadar lett. Nagy Lajos a Peremartonnal való egyesüléstől beosztott községi jegyzőként dolgozott, majd 1943. április 30-án nyugdíjazták. 1909- ben a Bezerédy és Kövess birtokok bérbe adása következtében az adófizetők száma 257 fővel gyarapodott, emiatt a körjegyző irnoktartási átalányát 400 koronáról 600 koronára emelték. 47 1912-ben a segédjegyző részére egy külön bejáratú szobát alakítottak ki, és októberben - módosítva a község szervezési szabályrendeletét - megszervezték a segédjegyzői állást évi 1000 korona fizetéssel. 48 Az első segédjegyzőnek 1913 májusában Nagy Lajost választották meg, akinek a fizetéséből 400 koronát az állam, 400 koronát Berhida és 200 koronát Kiskovácsi állt. 49 A berhidai bíró tisztségét 1910-ben Vida Károly, 1910-től 1917-ig Lichter Izidor, 1917-től Keresztes Lajos, 1919-től Velegi János, 1923-tól Vass Ferenc töltötte be. Berhida és Peremarton 1939. évi egyesítésekor Mészáros József volt a berhidai, Horváth György a peremartoni községi bíró, Horváth Mátyás a peremartoni, Varga Sándor a kiskovácsi törvénybíró. Berhidán volt az orvosi kör székhelye. 1909-től 1938. szeptember 30-ig dr. Szakács Péter, a háború alatti években dr. Ferenczy Sándor volt a körorvos. 5 " Papkeszi 1923-ban indítványozta a körorvosi kör kettéválasztását, majd 1926-ban a hajmáskéri orvosi kör megalakításával négy községet elcsatoltak a berhidai orvosi körből. 51 1910- ig a három község közösen tartott bábát. A körbábai állás nem volt megszervezve, hanem a községek külön-külön egyezséget kötöttek a bábával, illetve felfogadták. 52 1912. január l-jétől Berhida községben körbábai állást szerveztek évi 240 korona fizetéssel. 1910-ben Berhida Kiskovácsival és Peremartonnal közösen akart körbábát tartani, azonban a vármegye törvényhatósági bizottsága elutasította kérelmüket, és amellett foglalt állást, hogy Berhida tartson önállóan bábát, Kiskovácsi pedig Peremartonnal közösen. Közben Peremarton önálló községi szülésznői állást szervezett, ezért Berhida mégis Kiskovácsival társulva tartott körbábát. 53 Klemencz Józsefné Füst Juliannát 1912 szeptemberében a vármegyei törvényhatóság a berhidai bábái kör megválasztott bábájának nyilvánította. 34 1926-ban a körorvos új körszülésznőt akart választatni, de elutasították azzal, hogy a körbába leánya is szülésznő. 55 Az 1910-es vármegyei szabályrendelet az állatorvosi kör székhelyét Várpalotán jelölte ki. A körjegyző fellebbezni akart, de a képviselők elutasították. 56 1912-ben Berhida körorvossal, gyógyszertárral, vasúti állomással rendelkező község, ahol a képviselő-testület évi 1600 korona törzsfizetéssel körállatorvosi állást akart szervezni. 57
