Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

rendelő, a jégverem, a tisztviselő kaszinó és a csendőrlaktanya. Összesen 224 épület és létesítmény valósult meg az első években. Ebből a lakótelephez 41 tartozott, míg a többi a gyáré volt.

39 A társulati elemi népiskola 1924-től egy tanerővel, 1941-től két tanerővel működött a gyártelepen. A kápolna Bogisich Gyula gyárigazgató kezdeményezésére épült nagyrészt az üzemi munkások adományából 1937-ben. Titulusa Szent István király. Az üzemi dolgozók és a gyártelep lakóinak egészségvédelmét dr. Kautsch Jenő, majd dr. Próder István látta el.

40 A telepi lakosság ellátását egy szövetkezeti bolt és egy kantin biztosította. 200 kötetes könyvtár, dalkör, labdarúgó-csapat, tenisz- és tekepálya, tisztviselői kaszinó szolgálta a művelődést és szórakozást.

41 A háborús esztendők alatt a gyárat katonai üzemmé nyilvánították. Előbb Szőcs Győző, majd Chotek Ottó főhadnagy lett a gyár katonai parancsnoka. 1939 és 1944 között valamennyi robbanóanyagüzem teljes kapacitással működött, ugyanakkor a műtrágyagyártást a behívások következtében előállt munkaerőhiány miatt le kellett állítani.

42 1938-ban megkezdte működését a laboratórium, melynek első vezetője dr. Bobest Béla volt. A laboratóriumban kidolgozták a műbarnakő gyártás technológiáját. A műbarnakövet a szárazelemeknél használatos természetes barnakő pótlására használták, haditermék volt, amely a német hadigépezet érdekeit szolgálta. Az üzem dr. Votisky Zoltán irányításával összesen 52,8 tonna műbarnakövet gyártott.

43 A németországi tanulmányút tapasztalatait felhasználva, Pelachy Jenő bányamérnök tervei alapján 1939. augusztus 20-án megkezdte munkáját a durhigany töltésű gyújtózsinór üzem. A hat fonógépen naponta 5 ezer méter durhigany töltésű gyújtózsinórt állítottak elő. Az átlagosan 30 munkást foglalkoztató üzem vezetője Albert Lajos volt. Időszakosan működött, 1945 márciusában a visszavonuló németek megbénították.

44 A Peremartoni Ipari Robbanóanyag Rt. megvásárolta a polgárdi hidroszulfit és redit gyárat. A francia szabadalom alapján dolgozó „Battyán Lajos gróf Vegyészeti Gyára" korszerű gépfelszereléssel rendelkezett, havonta 40-50 tonna hidroszulfitot és reditet (textiliparban használatos fehérítőszerek) termelt. A gyár nagyobb mennyiségben Peruba, Brazíliába és Guatemalába exportált. A gyár felszerelését 1941-ben Peremartonba telepítették át, ahol a termelés 1942. áprüis 15én indult meg. Az üzemet Gyengő Béla főmérnök vezette.

45 Az 1944. március 20-án Peremartonba érkező német katonaság felállította az ún. Ortskommandaturát, átvette a gyár és a lakótelep irányítását. A német megszállásssal egy időben megjelent Peremartonban a nyilaskeresztes párt. Eredményes szervezkedését mutatja az, hogy a háború után 24 fegyveres nyilast távolítottak el a gyárból. A bombázásoktól tartva 1945 júliusában a lakótelepről az asszonyokat és gyermekeket Balatonfőkajárra és Lepsénybe költöztették, a gyár és a lakótelep azonban jelentősebb károk nélkül megúszta a háborút. A front közeledtére a gyárban leállították a termelést, vagonokba rakták a berendezéseket, hogy nyugatra szállítsák. Erre azonban nem került sor, mert a gyártelepet elhagyó szerelvény a német és szovjet csapatok - több polgári személy halálát okozó tűzharcába került.

46