Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

kénsavgyár megépítése 1 850 000 pengőbe került. Az építést a budapesti Fehér és Dános cég 1928 júliusában megkezdte, s alig több mint egy év alatt elkészült a szuperfoszfát műtrágyagyár és a kénsavgyár. 6000 m

2 terület beépítésével faszerkezetes épületet emeltek, amelyben megoldották a nyersfoszfát raktározását, a feldolgozást és a kereskedelmi szuperfoszfát tárolását, így függetlenítve a termelést az időjárástól. A beérkezett nyersfoszfátot a vasúti kocsiból elevátor segítségével továbbították a raktárba, a kész szuperfoszfát pedig elektromos függővasút segítségével került a tárolóhelyre. Itt zsákológépek töltötték a műtrágyát jutavagy papírzsákokba, vagy pedig ömlesztve vagonokban szállították a felhasználás helyszínére. A műtrágyagyár 750 000 pengős beruházási költségéből 320 000 pengőt a gépi berendezés vitt el: malmok, elevátorok, sziták, szállítócsigák, keverő és feltáró készülékek, valamint a szabadalom. Meg kellett építeni a kisvasúti vágányhálózatot, utakat, csatorna- és vízvezeték-hálózatot, laboratóriumi épületet munkásétkezővel, mosdóval stb.

34 A kénsavüzem 1929. szeptember l-jén kezdte meg a termelést a Lurgi-féle intenzív eljárás alapján. Az egy hónappal később üzembe helyezett szuperfoszfát műtrágyaüzemben az ún. Anglo-Continental rendszerhez hasonló Lütjens berendezéssel termeltek. A kénsav üzemben 16, a szuperfoszfát gyárban 30 alkalmazott dolgozott. Mindkét üzem vezetője több évtizeden át Gyengő Béla főmérnök volt. A kénsav és a műtrágya értékesítését szolgálták a kartellszerződ esek, a Szuperfoszfát Műtrágyaterjesztő és Értékesítő Rt. létrehozásával és azon belül a kénsavkartell megalapításával.

35 1930-ban a gyár termelése: 799 417 kg ammonsalétromos robbanóanyag, 84 645 kg nitroglicerines robbanóanyag, 110 502 kg feketelőpor és robbantópor, 424 961 karika gyújtózsinór, 108 604 q kénsav Bé°, 198 284 q szuperfoszfát. A gyár a katonaságnak is szállított: fekete füstös lőport, gyújtózsinórt és robbanóanyagot. A felhasznált nyersanyagokat Ausztriából, Jugoszláviából, Németországból, Norvégiából, Olaszországból, Spanyolországból, Afrikából és Észak-Amerikából importálták 1928-30-ban.

36 A műtrágyagyártás megindítása után, a gazdasági világválság éveiben az Ipari Robbanóanyaggyár is nehéz helyzetbe került, 1929-ben a racionalizálás keretében a dolgozók 25 százalékát elbocsátották, az órabéreket csökentették. A gyárban a robbanóüzemekben 10, a műtrágyagyártásban 12 órás munkaidő mellett a mesterek 120-180 pengőt, a tisztviselők 80-2000 pengőt kerestek. 1939 és 1940 között az órabérben dolgozó munkások közül a férfiak 32-46 fillér órabért, a nők viszont csak 22 fillér órabért kaptak. A paxit és a dinamit üzemben a töltényező gépeknél darabbérben dolgoztak a munkások. Az itt dolgozó nők többet kerestek, mint az időbérben teljesítő férfiak. A veszélyeztetettség ellenére mindig akadt jelentkező ezekre a munkahelyekre. A trotil sárgára festette a lányok, asszonyok kezét. Róluk írt regényt a berhidai születésű Szentiványi Kálmán.

37 A gyár megépítése első napjától kötelező volt az OTI-biztosítás és volt egy önkéntes nyugdíjpótló biztosítás is. 1925-ben önsegélyző egyesület alakult, amely egyszerre félhavi összegnek megfelelő kölcsönt nyújtott a tagjainak.

38 A gyárral együtt épülő lakótelepen 29 - vízvezetékkel és csatornahálózattal ellátott - lakóház készült el. Ezenkívül víztornyot kapott a lakótelep, megépült a pékműhely, a konzumbolt épülete, a munkásfürdő, az elemi iskola, az orvosi