Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

II. Középkor (Ifj. Falussy József)

illetve annak bizonytalan kimenetelétől, ezért Demeter püspök támogatására kér­ték a Velencei Köztársaságot. De könnyen megoldódott az ügy, VI. Orbán pápa (1378-1389) Demetert áthelyezte Nyitráról Veszprémbe. 72 Demeter püspök a Hunt-Pázmán nemzetség bényi ágának sarja, ősi fészkük Kisbény, ahol premont­rei kolostort építtettek a XII. században. Négy esztendeig veszprémi püspök, majd elcserélte helyét Maternus erdélyi püspökkel - pápai engedéllyel (1391. de­cember/1392, június). Egyikük sincs megelégedve helyzetével, így három és fél év múlva visszacserélik püspökségeiket. Ezután még négy évig kormányozta egyházmegyéjét (1395—1399-ig). Utolsó oklevelét 1398 novemberében adta ki. 73 Utóda a Hédervári nemzetségbeli Mihál püspök 1399-től. A berhidai templom kőboltozata második boltmezőjének zárókövére a Hunt-Pázmánok holdas-csillagos-nyílhegyes címerét faragták. Sem a falu, sem a megye történetében nincs más, akivel ez a címer kapcsolatba hozható lenne, mint Demeter püspök, aki e nemzetségnek volt a tagja. írásos adatunk nincsen arra, hogy ő építtetett volna a faluban, de a címer és a boltozat bordaprofiljai erre a kor­ra utalnak. Az impozáns kőboltozat és az erre támaszkodó, kőből, egy időben ké­szült különleges tetőszerkezet valószínűleg az 1390-es években készült. Valószínű, hogy a templom beboltozása, gótikus stílusúvá való átalakítása Demeter püspök nevéhez fűződik. Átalakítása a XIV. sz. végére tehető. Az 1360-as években már lé­tezett, viszont az 1330-as évekbeli pápai tizedjegyzékben nem szerepel. Építészeti­leg, alaprajzi elrendezés szerint a XIII-XIV. sz. fordulójára tehető a felépítése. Az épület első formájában - vallja Ágostházy László - a mai egyhajós, sokszögű szentélyzáródású templom volt, sekrestyével. Ennek az első templom­nak - a falkutatás tanúsága szerint - síkfödéme volt. Belsejét szentelési keresztek díszítették. Ezek felett, a freskófeltárásnál megtalált vörös, népies ornamentális festés volt. 74 Okleveles adat nincs, de az alaprajzi elrendezés és a részletformák is a XIII-XIV. sz. fordulójára teszik az alaptemplom építését. Tipikusan késő román, kora gótikus alkotás, egyszerű tömör formákkal. Famennyezetes, fatetős és ennek helyére épült később a kő tetőszék, köríves álboltozású, de már enyhén csúcsíves kis ablakokkal. A torony is valószínűleg alacsonyabb volt. A freskók a XIV. sz. elejére vallanak, a népies hálóminta is kb. ebből az időszakból való. A megyében a nagyvázsonyi Szent István-templom belsejében feltárt XIII. századi templomban találunk hasonló alaprajzi elrendezést. Nyugatabbra, a Som­ló lábánál fekszik Somlószőlős falu. Templomában románkori részleteket fedez­tek fel. Ennek alaprajza is hasonló és biztosan a XIII. századra keltezhető. Vas me­gye nyugati részén találjuk Velemér román kori templomát, melynek alaprajza erősen hasonlít a berhidaiéra, és szintén a XIII. sz. végére keltezhető. Hasonló alaprajzú elrendezést mutat Budapest közelében az elpusztult Csót falu templo­ma és Budajenő templomának alaprajzi elrendezése. Poligonális szentéllyel rendelkezik a késő román-kora gótikus szabolcs­szatmári Szamostatárfalva és Csenger. Az országhatáron kívül a Felvidéken is ta­lálunk alaprajzában, s építésének valószínű időpontjában megegyező, hasonló templomokat: Kisgútor, Somorja. A poligonális szentély végződésű XIII. sz. végi templomaink előképei lehetnek a XIII. sz. eleji premontrei típusú templomok, pl. Kisbény, Szepeshely, amelyek ugyanezen formát mutatnak, háromhajós elrende­

Next

/
Oldalképek
Tartalom