Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

II. Középkor (Ifj. Falussy József)

pedig kisméretű, félköríves záródású nyílás töri át. A torony nyugati oldalán a bejárati kapu kőkeretes, csúcsíves. A torony homlokzatain szabálytalan elrendezésben, eltérő méretű kis ablakok vannak. A torony fő- és oszloppárkánya, a hajó és a szentély párkánya kőből készült, gótikus horonytagolással. A toronysisakon két, a szentély feletti tetőcsúcson egy gótikus kőkereszt áll. A torony alatti előcsarnok dongaboltozatos, északi és déli falában ülőfülkék vannak. Padlózata kőburkolatú. Innen egyenes záródású, gótikus kőkeretű ajtón át léphetünk a hajóba. A nyugati karzatot két nyolcszög alaprajzú pillér tartja, boltozata fiókos donga, a hajó felé három ívvel megnyitva. A boltozat a falakhoz hat gótikus, tagozott vállkővel csatlakozik. A templomhajót kétszakaszos bordás keresztboltozat fedi, a két zárókőben címerrel. A szentély is bordás boltozatú hat süveggel. A déli és északi hajófalat egy-egy hatoldalú kő falpillér tagolja. Ezek lábazott részén látható csonkok talán egykori ülőpadkák maradványai. A hajót és a szentélyt elválasztó diadalív csúcsíves, elszedett, sarokprizmás kialakítású, kőből készült. A diadalív déli oldalához szószéket építettek hozzá. Ez középkori, falazott kő lábazaton áll, falazott barokk mellvéddel. A nyugati karzatra az északi hajófal mellett, falazott kőlépcső vezet fel. A karzatról a toronyba, onnan a padlástérbe jutunk. A torony fából készült szintosztásai hiányoznak, így jól látható a toronysisak kőből falazott szerkezete. A toronysisak, a hajó és szentély feletti tetőszerkezet egyedülálló megoldású: teljes egészében kőből készült. A szerkezet vázát a külső falakra merőlegesen álló harántfalak alkotják. Ezek között a tetőhajlásnak megfelelő lejtésben álboltozatszerűen épített, kifalazásra, habarcsba ágyazott, cserépfedést helyeztek el. A sekrestye feletti tetőszerkezet is hasonló megoldású. Ez a tetőszerkezet - egyéb értékein túl - különleges helyet biztosít a templomnak a magyar, sőt a nyugat-európai emlékanyagban is. A tetőszerkezet egyedülálló kialakítású, hiszen teljes egészében kőből épült. A tetőtér boltozatokra épített három harántfallal meg van osztva. Ezekben mintegy 170 cm széles és 190 cm magas íves oldalú, álboltozott búvónyílás, azok fölött pedig háromszög alakú - nyilván súlycsökkentés érdekében készített - kisebb nyílás van. A harántfalak vastagsága 30-38 cm között változik. Súlyukkal a templomhajó boltozatát terhelik: a középső fal a boltozati falpillérek, a két szélső pedig a boltozatsüvegek záradéka fölé esik. A szentélyen is hasonló szerkezeti rendszerrel épült falak tartják a tetőt. Az egész tetőszerkezet könynyű, lyukacsos szerkezetű, vulkáni tufából készült. Berhidáról történeti adat, okleveles említés csak a XIV. sz. közepétől van. Az első ismert oklevél 1363-ban mint püspöki falut említi, s a helybeli plébánia szőlőjéről is szólnak benne.

68 (A falu valószínűleg már a XII. századtól püspöki birtok volt.) A településnek tehát 1363-ban plébániatemploma volt. 1372-ben György berhidai plébánosról tudunk.

69 A XIV. században több oklevél is említi Berhidát, mint püspöki falut, a püspök saját földjét Papvásárával együtt.

70 1385. december 17-én Benedek veszprémi püspök Berenhyda-i saját földjén élő két jobbágya, György fia Miklós és András fia Mihály panaszát tárgyalta, akiket Chowachy-i Petich fia Mihály bántalmazott és ekéjüket megsemmisítette.

71 1387-ben meghalt Benedek veszprémi püspök. Utóda 1387 tavaszától Demeter volt nyitrai püspök. Személye a kanonokok választása volt, de bírta Mária királynő és Zsigmond bizalmát is. Az uralkodópár tartott a római jóváhagyástól,