Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

Kelj fel Mária, kelj fel, megfogták a Te Szent Fiadat a zsidók! Dárdával dárdázták, koronával koronázták, szent vérét elcseppentették, ólomba öntötték. Krisztus Urunk azt mondotta: aki ezt az imádságot este-reggel elmondja, hét halálos bűne bocsátandó." Ez az imádság abba az imádságtípusba tartozik, amelybe a védekezés és bajelhárítási formula archaikus imádságmotívumokkal kapcsolódott össze. Erdé­lyi Zsuzsanna döntő többségében Dunántúlról huszonnégy, ebbe a típusba tarto­zó imádságot közölt egyik kötetében, megállapítva, hogy eredetük az apokrif iro­dalomban keresendő, amelyből feltehetően a korai középkorban váltak ki, s bizo­nyos keleti varázstevékenység hagyományaihoz kötődve, mágikus tartalommal új funkcióban önállósultak és terjedtek el, a passió részleteivel is ötvöződve (Krisztus vére, szenvedése). Mindezek emelték a könyörgések hatékonyságát, ugyanakkor a hívek érzelmi többletet kaptak általuk. Tehát a középkori egyházi költészet töredékei, pogány hiedelemmozzanatok, krisztusi pecséttel hitelesített képzetek, misztikus víziók keveredtek össze ezekben az imádságokban. 49 A Grál­motívum, Krisztus lecseppenő vére ugyancsak megtalálható ebben a töredékesen megőrzött berhidai változatban, amely szövege szerint két imádságtípusból öt­vöződött eggyé. Az egyik a védekező, bajelhárító célzatú imádságtípus, ez az első része, míg a második része az ébresztés motívum (Máriát ébresztik, mert Szent Fi­át elfogták), amelyhez a záróformula kapcsolódik: a bűnbocsánat feltétele. A két imádságrészt, mint két önálló imádságtípust, a Gyimesek katolikus népe, továbbá a Moldvában élő csángómagyar katolikusok nemcsak megőrizték, hanem gaz­dag változataikat ma is ismerik. 50 Az imádságokat maguk által leírva is megtanulták és terjesztették. Különö­sen a búcsújáró helyeken hallottak új imádságokat, amelyeket leírva továbbadtak. Ez a gyakorlat ma is élő. Jelenleg egy Szűz Máriához szóló könyörgést terjesztenek: „Szűzanyám segíts! Add meg nekem, hogy tűrni tudjak, Ha bántanak, ne zokogjak. Te add, hogy eltűrjenek, Hogy hibáimmal is szeressenek. Te erősítsd meg erőtlenségemet, Hogy hősként vigyem a keresztemet. Te légy árvaságom erős támasza, Tudom, hogy Te vagy a gyengék gyámok. Te őrizd meg gyengülő eszem, Hogy életem nagy teher ne legyen. Óh, adj azoknak szeretetet, Akiknek én adtam az életet. Legyen szívükben jóság, irgalom, Öregségemet értő szánalom. Áldj meg, őrizz meg édes jézusom, Hogy találkozzunk Nálad egykoron. Vezess, erősíts, oltalmazz, A végső óráimban irgalmazz! Amen."

Next

/
Oldalképek
Tartalom