Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

maga Padányi Bíró Márton püspök állíttatta helyre, miután a káptalan a birtokpert megnyerte és a protestánsoktól sikerült megszabadulnia.

43 A vallást a nép a mindennapi élet eseményeinek tükrében, nem gondolati úton, hanem érzelmileg, külső tényezőktől befolyásoltan élte és éli meg.

44 A bizonyos hitelveket egymástól különbözően valló római katolikusok és reformátusok vallásgyakorlata, egyházias szokásai is eltértek egymástól, azonban az alapokat tekintve megegyeztek: az Istenbe vetett hitben, Jézus Krisztusban mint egyetlen és egyedüli Megváltóban, a Szentháromságban, továbbá a Tízparancsolat megtartásának kötelező voltában. Mindkét felekezet tagjainak két színtérhez kötődött hitélete: a templomhoz és az otthonhoz; továbbá két fő alkalomhoz: az ünnepekhez és a köznapokhoz. A vallásgyakorlás legfontosabb színtere a templom volt és maradt mindkét felekezet tagjai számára. A katolikusok A római katolikusok tulajdonában három templom van: egyik a gótikus kistemplom, amelynek oltárképe Szentkereszt felmagasztalását ábrázolja, amely a templom titulusa. Ünnepe szeptember 14. Maga a Szentkereszt a magyar nyelvterület patrociniumainak legkedveltebbike, a középkorban már nagy számban tűnt fel.

45 A kistemplom, vagy ahogy a helyiek nevezik, „a török templom" (az elnevezéssel nyilvánvalóan a barokk templomoktól eltérő külsejére és régiségére utalnak, de ebben a nép történelmi tudatának jellegzetessége ugyancsak megnyilvánul, amely szerint két sorsfordító esemény létezett számára: a török hódoltság ideje és a szabadságharc; amit legrégebbinek ítéltek, azt a törökökhöz kötötték) mellett a karmelita apácák zárdájának és az általuk fenntartott gyermeknevelő otthonnak is volt házikápolnája.

46 A hívek által használt barokk templom, „a peremartoni" 1772-1778 között épült, szentélyének freskóit Czimbal János készítette.

47 Titulusa: Szent László király, búcsújának napja június 27-én van. A templomban látható freskók a Szent László-legenda néhány mozzanatát jelenítik meg. A templomot a veszprémi káptalan építtette a szentté avatott lovagkirály tiszteletére.

48 A templomhoz kötött vallásgyakorlatnak rendszeres alkalmai voltak. Legfontosabbak a vasárnapi szentmisék, valamint az ünnepi misék. Hétköznapokon vizsgált korszakunkban reggeli mise, továbbá a szentek névünnepéhez kötődően templomi alkalmak ugyancsak voltak, amelyekre elment a hívek egy része. A hívők közösségének létszáma látványosan csak az 1950-es évektől fogyatkozott meg. Minden szentmisén iskolás gyermekek ministráltak. A két világháború között előre meghatározta a tanító a ministránsok személyét. Az 1950-es évektől megfogyatkozott a ministránsok száma, hiszen sokan, állásukat féltve, hittanra sem merték beíratni gyermeküket. Azonban a legsötétebb esztendőkben is mindig akadt, aki vállalni merte vallásos meggyőződését, ellátta a ministránsi teendőket. Közülük legtöbben vallásos nevelést kapva, egyházi középiskolában folytatták tanulmányaikat. Többnyire a pannonhalmi Bencés Gimnáziumba mentek, s otthon tartózkodva mindig ellátták a ministráns feladatait. A második világháború végéig vasárnaponként minden délután 2 órakor litánia volt: Lorettoi litánia, vagy Jézus neve, Jézus Szíve, Szent József tiszteletére.