Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
volt a környékről (Veszprém, Várpalota, Ősi, Küngös, Papkeszi, Gyulafirátót, Kádárra, Vilonya, Királyszentistván, Balatonfőkajár) származottak 11,8 százalékos aránya, míg a Balaton-felvidékről csupán csak 2,35 százalékos volt a jelenlét. Számottevőnek mondható a Mezőföld településeiről érkezettek 8,79 százalékos aránya. Az Alföldről, innen is a dél-alföldi településekről (Békés, Csongrád) 6,36 százaléka származott a népességnek, míg a Felföldről 2,66, Erdélyből 1,68, Budapestről és környékéről 4,16 százalék. E számokban benne foglaltatott a gyárakban dolgozó értelmiségiek, alkalmazottak, továbbá a településeken szolgálatot teljesítő csendőrök létszáma is. Utóbbiak a lakosság 4,86, illetve 1,8 százalékát tették ki. Társadalmi szintek, foglalkozási csoportok A hivatalos népszámlálási és a helyi népesség-összeírási adatokból megállapítható a lakosság foglakozás szerinti megoszlása, amelyen belül különböző szintek alakultak ki. Segítségükkel, valamint recens néprajzi adatok felhasználásával megrajzolható a három település, illetve az egyesült települések társadalmának szerkezete, amely erősen tagolt és megosztott volt. 1900-ban Berhidán a lakosság 33,77, Kiskovácsiban 33,23, Peremartonban pedig 36 százaléka mezőgazdasággal foglalkozott, míg iparból (kisiparral együtt) Berhidán 4,66, Kiskovácsiban 5,18, Peremartonban pedig 4,75 százaléka élt csak a népességnek. 15 1910-ben ez az arány Berhidán 59,2, Kiskovácsiban 83,9, Peremartonban pedig 74,3 százalékra változott a mezőgazdaságból élők és 18,1, illetve 13,4, valamint 16 százalékra az iparból élők esetében. 16 1941-ben a három településen összesen a népességnek már csak 35,9 százaléka élt mezőgazdaságból, 51,5 százaléka pedig iparból. 17 E megoszláson belül is érvényesült egy megosztottság, ugyanis nagy különbség volt az életszínvonal és életmód tekintetében a nagybirtokosok vagy bérlők és a törpebirtokosok, napszámmal is foglalkozni kényszerülők között, de ugyanígy különbség mutatható ki a közepes birtokkal rendelkezők és a napszámos törpebirtokosok életmódja között. 1910-ben Berhidán az 1-100 kat. holdat birtoklók alkották az őstermelő lakosság 50,6, a cselédek és napszámosok pedig 49,3 százalékát. Kiskovácsiban a birtokosok és bérlők 50,6, a cselédek és napszámosok 49,4 százalékot tettek ki. Peremartonban ez az arány 58,9 és 39,8 százalékot mutatott a birtokosok javára. Ezen belül mindhárom településen az 1-10 kat. hold nagyságú birtokkal rendelkezők voltak többségben. 18 1941-ben az összevont településen az őstermelők (keresők és eltartottak együtt) 0,2 százaléka birtokolt 100 kat. holdat meghaladó földterületet. 50-100 kat. hold közötti birtok 0,7 százalék kezén volt. 20-50 kat. holdat 2,8 százalék mondhatott magáénak, míg 10-20 kat. holdat 7,6, 5-10 kat. holdat már 14,3 százalék. 5 kat. holdon aluli birtoka az őstermelők 19,7 százalékának volt, azaz a földbirtokkal rendelkezők relatív többségének. A cselédek és napszámosok 36,8 százalékot tettek ki 19 , az 1-50 kat. holdas birtokosok 44,4 százalékot adó csoportja mellett. A helyben készített népesség-nyilvántartás szerint a birtokosok és bérlők az összlakosság 13,97, a napszámosok 15,5, a cselédek pedig 8,71 százalékát alkották, azaz többségben voltak a cselédek és napszámosok együttvéve, de a napszá-
