Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

„Lepényleső lepsényiek, Kéményugró kajának, Küngösiek nagyeszűek, Nem látják a megyekövet. Peremarton, Berhida, Tetüt terem a bunda."

3 A népességi statisztikákat figyelve és össznépességi számokban gondolkozva, a XVIII. századtól az 1960-as évekig növekvő lélekszám határozható meg, amelyben nem kis szerepet játszott az iparosítás és az ennek nyomában megindult bevándorlás, letelepedés. Nemcsak felduzzadt a lakosság, hanem egy része ki is cserélődött. Azonban ezek a folyamatok csupán a számokkal nem követhetők nyomon, bennük ezek nem tükröződnek. Az egyesülések előtti vallási statisztikák viszont már figyelmeztetőek, jelzések voltak a lélekszám alakulásának negatív fordulatára a reformátusok körében. Hisz 1880-1930 között ugyanúgy, mint a Mezőföld szélén lévő Balaton melléki falvakban, itt is megindult a fogyás, amely fokozott veszélyt jelentett e közösségekre, hisz a reformátusság lélekszáma sehol sem érte el az 1000 főt.

4 1. táblázat A népességszám alakulása 1785-1960 között

5 Község Népességszám Község 1785 1829 1857 1869 1881 1890 1900 1910 1930 1949 1960 Berhida 764 895 948 1162 1111 1032 1137 1286 1948 3947 5070 Kiskovácsi 272 311 447 378 355 377 328 403 Peremarton 871 884 935 1008 896 910 926 1029 1265 A külterületek lakosságát 1930-ban vették számba, közel 500 főt (484 fő), akiknek többsége római katolikus volt (413 fő).

6 Nemenként vizsgálva a népességet, elmondható, hogy 1900-1930 között az arány a férfiak javára tolódott el, azonban az 1940-es évektől már a nők alkották a magasabb lélekszámú csoportot. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a szociális helyzet nem kielégítő voltában keresendő, amelyben az élet- és munkakörülményeknek meghatározó szerepe volt. Érdekes ebből a szempontból, hogy Peremartonban már 1930-ban valamivel alacsonyabb volt a férfilakosság száma a nőinél. Itt már akkor az iparban vállalt, többnyire segédmunka mellett a mezőgazdaságban változatlan munkavégzés nagyobb terheket rótt a férfiakra, amely az élettartamukat is befolyásolta.

7 Figyelemre méltó a korcsoportonkénti összehasonlítás eredménye. 1900-ban a legnépesebb korosztályok mind a három faluban a 20-39 és a 40-59 éveseké volt, mintegy 7-8 százalékkal meghaladva a 0-19 esztendősökét. 60 éves kor felett erőteljes lélekszámcsökkenés tapasztalható.

8 1930-ban a legnépesebb korosztály a 20-39 esztendősöké volt ugyan, azonban a 0-19 éveseké együttesen magasabb lélekszámot adott mintegy 0,74-0,82 százalékkal, a 20-39 évesek korosztályánál. A