Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

8. kép. (balra fönt) Lakóház bolthajtásos tornáccal. Berhida. (Fotó: Selmeczi Kovács A. 1999) 9. kép. (jobbra lent) Szabadkémény a lakóházon. Berhida. (Fotó: Selmeczi Kovács A. 1999) 10. kép. (jobbra fönt) Oszlopos mellvédes tornác. Peremarton. (Fotó:Nagy L. 1935. LDMF. 4961) 11. kép. (balra lent) Oszlopos tornác. Peremarton. (Fotó: Vajkai A. 1935. LDMF. 10362) Ez az építészeti megoldás megfelel a bakonyi és a Balaton-felvidéki kőépítkezési gyakorlatnak

13

, bizonyos mértékig utánzása, mert itt sárból, illetve vályogból készültek még az oszlopok is. Jelenleg egyetlen bolthajtásos gádoros lakóházat lehet találni Berhidán, ez egyben a település másik zsúpfedeles épülete (8. kép). Annak ellenére, hogy a homlokzati csúcsfalat az újabb divatnak megfelelően színezett kőporral vakolták, a század elején emelt épület még megőrizte mindkét eredeti kisméretű ablakát és a páros csúcslikat, valamint a szabadkémény is épségben megmaradt (9. kép). (Ez a lakóház hagyományos elemeinek nagyobb aránya és tájspecifikus jellege miatt érdemesebb lenne a település építőkultúrájának dokumentálására, egyben a katolikus templomhoz közeli, központi fekvése miatt alkalmasabbnak mutatkozik a „falumúzeum" szerepének betöltésére, mint a jelenlegi, meglehetősen méltatlan hasznosításra.) A tornác kialakításának másik módja a vaskos kerek vagy szögletes oszlopok alkalmazása, aminek anyaga megegyezik a lakóházéval, sárból formázták vagy vá-