Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

Természetesen egyik esetben sem tudtuk figyelembe venni azt a szőlőbirtokot, amellyel más helységek határában rendelkeztek a szőlőbirtokosok, s voltak olyanok is, akiknek Berhidán nem volt szőlejük, de más helység határában, pl. a Balaton-felvidéken szőlőbirtokosok voltak. 12. táblázat Az úrbéres szőlők bortermése Berhidán 1797-ben Birtokok száma Birtokok száma Bortermés a bortermés nagysága szemit a holdankénti átlagtermés szerint pozsonyi akó Helybeli Vidéki Összesen Helybeli Vidéki Összesen 0-5 16 8 24 15 7 22 5-10 9 8 17 16 14 30 10-20 23 7 30 33 11 44 20-30 17 6 23 19 3 22 30-40 13 3 16 1 2 3 40-50 5 2 7 50-60 2 2 4 80-90 1 1 Ismeretlen 1 1 Összesen: 85 37 122 85 37 122 A szőlőbirtok alakulását szemlélteti az 1797. és 1811. évi birtokstatisztika eredményeinek összehasonlítása. 0-1 1-2 2-3 3-4 4 hold Összeholdas holdas holdas holdas feletti sen Úrbéres szőlők száma 1797 26 67 22 7 122 Úrbéres szőlők száma 1811 76 65 21 5 4 171 Ugyancsak figyelemre méltó a közbirtokos földesuraknál 1811-ig végbement változás a szőlőbirtokban. Tíz helyett már 18 szőlőbirtokos van közöttük, miközben az allodiális szőlők összterülete nem változott, csupán a Beniczky-féle szőlőbirtokból eladtak 3 Vi holdat. Berhidán a legnagyobb szőlő már nem a közbirtokos földesurak kezében volt, hanem Harpacher András orvoséban, akinek 8 kat. hold feletti birtoka volt, igaz, egy részét két birtokostársával együtt bírta. 1811-ben a Késmárkyak 7,8, Sidó Ferenc 3,2, Szmrtnik Imre 2,7, a Boronkay ághoz tartozók közül Boronkay Ferenc 4,4, Boronkay Sándor 3,6, Csikasz Józsefné 3, Bajtsy Istvánné 2,9, Boronkay István 2,4, Boronkay Károly 2,2, Boronkay Pál 1,6, Boronkay Ignác 1,3, Boronkay János 1, Palcsek Rozália 0,9, Boronkay Julianna 0,6 kat. hold szőlőbirtokkal rendelkezett a berhidai szőlőhegyen. Az allodiális szőlő munkáltatását az egyik Boronkay napszámosokkal és a házi cselédekkel végeztette 1803-ban. Feljegyzéséből ismert, hogy ebben a berhidai szőlőben a szőlő munkái március 30-án kezdődtek az Öreg szőlő „piszkáltatá-