Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

sával". Két ember, legények végezték április 2-ig, két nap dolgozott a kocsis is. E munkáért 17 krajcár napszámbért fizetett Boronkay. Április 12-től 15-ig folytatták a piszkálást és elvégezték a szőlők metszését, három-öt férfi, akik 21 krajcárt kaptak napszámba. Április 18-án és 20-án legények és leányok szőlővesszőt hordtak két fél napon át. A béres és a kocsis is részt vett a kapálásban, amit május 2-án 11, 3-án 10, 4-én 9 ember végzett. Május 13-án öten szőlőbújtást raktak. Május 16-án és 17-én négy asszony, köztük a szolgáló, megkötözték az új szőlőt, július 1-től 7ig ha tan-tizenegy en az Öreg szőlőt. Június 17-én a béres, a kocsis és két napszámos bekapálta az Új szőlőt. Ezután bekapálták az Öreg szőlőt, majd augusztus elején 13 asszony, leány gyomlált a szőlőkben. Ezután szüretig nem mentek a szőlőkbe. A szüret október 12-én kezdődött. Három nap alatt hatan-tizenöten leszedték az Öreg szőlőt, utána egy nap alatt megszedték az Új szőlőt. 14-én a szüret végeztével az Öreg szőlőben 26 napszámban kapáltak, ami csakis a szőlők télre való fedésének munkáját jelenthette.

224 A közbirtokosok (compossessorok) 1803-ban valamennyi berhidai szőlőhegyre érvényes, 19 pontból álló szőlőhegyi artikulusokat szerkesztettek. „Articiilusok, amellyeket berhidai tekéntetes nemes Veszprém vármegyében lévő helységbéli compossessorok magok territoriális szőllőhegyeiknek nagyobb conservatiójára és gyarapodására nézve közönséges megegyezett akarattal tettek és rendeltek. I. articulus. Mivelhogy az Úr Istentül vágynak minden áldások, szükségesképpen az ő szent nevének magasztalására rendeltetik, hogy vasárnapokon és egyéb üllő ünnepeken isteni szolgálat előtt senkinek, még maga szőllejében is, annyival inkáb pedig a máséban akár munkálkodás, akár pedig gyümölcsszedés végett kimenni szabad nem lészen, aki pedig ellenkezőt fog cselekedni, két azaz 2 foréntokban büntettetik. II. articulus. Úgy nemkülönben a káromkodás, verekedés, mocskolódás és paráználkodás mindenütt ugyan, de nevezetessen a szőllőhegyeken személyválogatás nélkül tizenkét azaz 12 forént büntetés alatt tilalmaztatik. III. articulus. Szőllő, gyümölcs vagy akármely vetemény, úgy nemkülönben oltovány vagy bujtás, avagy valamely szerszámlopásban, sőt még a rakni való vesszőszedésben is, ha azt a tulajdonosnak engedelme nélkül cselekeszi, ha valaki megtapasztaltatik, a kárnak megtéréttésen kívül négy azaz 4 foréntokban büntettetik. Ide járul az is, hogy valaki az szőllőhegyen lévő akárminémü gyümölcsfájáról, minekelőtte a' hernyótojások kikelnének, le nem szedi vagy szedeti, ezen articulusban kitett büntetésben esik. IV. articulus. Ha valaki a szőllőbirtokosok közül a földesuraságoknak akár az bírák, akár pedig az hegymesterek által az szőllőhegyek állapotjában kiadott parancsolatját vakmerőképpen megveti, avagy hívattatván helyes ok nélkül meg nem jelenik, ha az nemes lészen, 4 foréntokra, ha pedig adózó személy, az dézmaszedés alkalmatosságával 12 pálcaütésekre büntettetik. V. articulus. Úgy nemkülönben az is, aki a hegymestereket szidalmazni vagy mocskolni tapasztaltatik, az negyedik articulusban kiszabott büntetésben esik. VI. articulus. Minthogy a szőllőhegyek különössen csak bor termeni rendeltettek, köteleztetik minden szőlősgazda, hogy ha szőlleje körül még üres gyöp vagy járt föld találtatik (kivévén az satóutakat és fordulóhelyeket) szőllőtőkével beplántálni, amellyet ha első megintésre cselekedni elmulatná, 2 foréntra vagy 6