Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

nem munkálván, úgy hagyná, hogy a földesuraság abbul járandó dézmáját meg nem vehetné úgy, mint a jól munkált szőllőbül, azon esetre, hogy maga kárát kipótolhassa, földbérül annyi pénzt vehessen az ollyatén gazdán, amennyit más akkora szőllőt bíró borul adánd az uraságnak, sőtt ha két esztendők elfolyásával illendő munka nélkül hagyná, akkoron a földesuraság tőlle ingyen elvévén, másnak adhatja, aki munkálni kívánja. 3. Míg a szabad esztendők eltelnek, azalatt minden szőllősgazda esztendőnként egy holdtul két gyalog napszámot szolgálni, amidőn az földesuraságtul szóllíttatik, egy forint büntetés alatt köteles lészen. 4. Valamellyik szőllősgazda reá mért és osztott gyepűit és kapuját jól nem tartja, minden okvetetlenül két forintra fog büntettetni, és ha azon rosszul tartott gyepűrül vagy kapurul kára történnék valakinek, azon kárt is azon gyepűit és kapuját rosszul tartó gazda fogja megadni. 5. Szőllő, gyümölcs és más egyébféle vetemény, úgy szerszámlopásban ha valaki tapasztaltatik, irgalom nélkül 4 forintokra fog büntettetni, ha pediglen némelly szőllősgazdák valakit efféle lopásban tapasztalván, be nem mondanák, hasonló büntetések lészen. 6. Isten ő Szent Fölsége ellen káromkodók, verekedők, veszekedők és paráználkodók, ha a hegyben tapasztaltatnak, ollyaténok 12 forintokra fognak büntettetni, és aki a szőllősgazdák közül illeneket tapasztalván, be nem jelentené, 4 forintokra büntettetik. 7. Ha valaki a szőllősgazdák közül a kiadandó tizedmustot csalárdul megvesztegetné, azaz vagy vízzel egyelítené, vagyis másféle módon megrontott mustot, egyszóval ha nem úgy, mint Isten ő Szent Fölsége és a természet adta, hozná a dézmaszékre, azonnal 4 forintokra büntettessék és a megvesztegetett must helett más jót köteleztetik megadni, úgy ha valaki termésének némelly részit eltagadná vagy elröjtené, mindgyárást törvényes contrabondával büntettessék. 8. Találkoznak némelykor nagyon nyakas, fúrtfejű és rossznyelvű emberek, akik az uraságot s annak embereit minden tekintet nélkül nyelvelni és dicstelenül vetekedni s felelni semmibe tartják, az ollyaténok kemény 12 pálcaütésekkel fognak büntettetni. 9. Vasárnapokon és üllő innepeken semminemű kézi munkát az hegyben tellyességgel s egyátoljában nem lészen szabad tenni, értvén kapállást, metszést, bujtást, kötözést, gyomlálást, gyümölcsnek leverését, rázását és szedését, úgy pintérezést, abrincsvonyást, faragást és a többit, kivévén a fák alatt találandó gyümölcsnek fölszedését, azt is egyedül isteni szolgálat után lészen szabad fölszedni. Ezekben valaki tapasztaltatik, okvetetlenül 4 forintra fog büntettetni valahányszor elköveti. 10. Hogyha valaki engedelem s hír nélkül ültetni való szőllő veszőt vagy por bujtást, úgy fiatal gyümölcsfát loppal szedni, hasonlóképpen ha némelly szőllősgazda vagy cselédje alattomba véka és kosárszámra pazallaná a szőllőt, vagy pediglen földesuraságnak engedelme nélkül a szüretit elkezdené, úgy nemkülömben aki nem igazán letett megyekövet csalárdul helibül kimozdittaná, az ületének 4 forint büntetésen kívül a szőllőnek pazarlásáért és az engedetlenségért, hogy a szüretet el merték kezdeni, confiscatióval fognak büntettetni.