Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

11. Hittel köteles hegymestert, midőn vagy marhákat, vagy lovakat kár­bul avagy csak a szőllőkbül is behajtani akarván, akár pedig más egyéb kötelessé­gében eljárván, valaki megtámadná, kissebbítené és nem engedelmeskedne, 2 fo­rintra büntettessék, és minden behajtandó marhátul és lótul egy márjást és egy peták hajtópénzt fog fizetni. 12. Hegymesternek az uraságtul mindenkor el lészen engedve a tized és hegyvám, ezenkívül minden hold szőllőtül, a gazdák termő szőllőjöktül egy pint borát megadni tartoznak, szőllőt vevő és eladó emberek 30 pénzt fáradságáért az uraságnak járandó egy tallér levélváltságon kívül fognak fizetni. 13. Hegymesternek kötelessége lészen az uraság mindennemű helybéli dolgaiban, úgymint tizedlésnek alkalmatosságával főképen híven szolgálni s vi­gyázni, és minden reá bízott jószágra gondot viselni. Úgy nemkülömben az Úr Isten ő Szent Felsége az hegyet megáldván gyümölccsel, értvén mindenféle gyü­mölcsöt, úgy veteményt és azokbul gazdálkodni, télre való szőllővel megrakott zsúppokat az földesuraság számára képesint készíteni és behozni, annak idejé­ben pediglen szőllőpásztorokat fogadni, és tehetsége szerént a hegyre gondot viselni s kerülni. 14. Hogyha némelly szőllősgazdák a gyümölcsfákat annyira szaporítta­nák szőllejekben, hogy azok miatt a szőllőnek termése és érése akadáloztatnék, az ollyanoknak kivágottatásával szabad lészen az földesuraság, úgy hétesztendős és azon föllül rakott szőllőkben kukoricát, káposztát, rácborsót nem lészen szabad egyátoljában 2 forint büntetés alatt ültetni. 15. Szőllőpásztorokat, ha az szőllősgazdák nem akarnának fogadni és ha fogadnának is, azoknak szükséges és illendő vagyis alku szerént való fizetést és tartást meg nem akarnák adni, azon esetre a földesuraság szőllőpásztorokat ren­deltetvén, azoknak illendő fizetést és tartást rendelni és a szőllősgazdákon okve­tetlenül szabadságában lészen azt megvenni. 16. Hogy minden szőllősgazdáknál tudva legyenek ezen rendtartások, minden esztendőben el fognak olvastatni, hiteles hegymester által arra rendölt gyűlésnek napja tudtára adattatván minden szőllősgazdának, melly alkalmatos­sággal vagy maga a földesuraság, vagy annak embere jelenlétiben az hegynek vagyis hegységnek javára célozó dolgok el fognak végeztetni, és ha a szükség úgy hozná magával, több ízben is tartattassék a gyűlés. 17. Minden pénzbüntetéseknek negyedrésze a hegybélieknek engedtetik az földesuraság által, mellyet nem másra, hanem vagy pásztorok fizetésére, vagy más egyéb hegybéli szükségre fogják fordítani. Mely rendtartásoknak megtartására mind a földesuraság, mind pediglen a szőllősgazdák ezen levéllel magokat kötelezik." 218 Ettől kezdve mindkét berhidai szőlőhegy, az Öreg-hegy és a Fenyves­domb vagy Új-hegy is hegytörvény vagy szőlőhegyi artikulusok alá tartozó szőlő­hegy volt. A szőlőhegyi önkormányzat a valóságban is működött, nemcsak az ar­tikulusok írták elő a felállítását. Rendszeresen elvégezték pl. a gyepűjárást, a szőlőhegyi árkok karbantartását, tisztogatását, amiről Boronkay Gábor számolt be egy apjának, Boronkay Dánielnek 1792-ben írt levelében. 219 A választott elöljáróknak rendet kellett tartani a szőlőhegyen, különben összeütközésbe kerültek a szőlőhegy földesuraival. 1780-ban Beniczky Antal Bo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom