Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
Gelyevölgyi-, Gizderi-, Gizderhegyi-, Hosszúvölgyi-, Kenderföld-, Káposztáskert-, Köves-, Koldushegyi-, Országúti-, Parrag szőlők, Rövid-, Séd melléki, Szőllők aljai dűlőkben birtokolták. A faluban voltak zsellérek is és a házbirtokosok egy csoportja gróf Nádasdy Tamás nemesi földjén építette fel a házát. Közöttük a legtöbben nemesi családok leszármazottai voltak. A kiskovácsi társadalom sajátosságát ennek a nemesi csoportnak a faluban való jelenléte adta. Miután a veszprémi káptalan 1759-ben perben megnyerte Peremartont, és a nemesek elköltöztek, egy részüket Kiskovácsiban fogadták be. Mivel 1759-ben birtoktalanokká lettek, Kiskovácsiban az urasággal kötött egyezségek, árendás szerződések alapján jutottak földhöz, s azon gazdálkodtak. A Lepsényben 1759. április 24-én gr. Nádasdy Boldizsárral megkötött első árendás szerződés tíz esztendőre szólt, és az érvényességét 1769-ben, 1775-ben és 1779-ben is meghosszabbították, így a Kiskovácsiba költözött nemesek tartósan e szerződésben megszabott feltételek között éltek. Minden egész helytől 10 forint árendát fizettek, a fél- és negyed telkesek ennek arányában. Az uraságnak terménykilencedet adtak. Fél évig kocsmát tarthattak. A szerződésből származó ügyekben az úriszék volt illetékes. Az uraság 12 darab vonós marha tartását engedélyezte nekik. A malomvámból más helységbeliekhez hasonlóan ők is negyedrészt kaptak. Az uraság kiadott nekik négy hold földet, melyet közösen szántottak és vetettek. Megállapodtak abban, hogy ha az uraság tíz esztendő leteltével nem hosszabbítaná meg a szerződést, akkor a nemesek a telkeiken épített házaikat eladhatják. 200 Kiskovácsiban az 1790-es évektől a nemesi lakosság összetétele keveset változott. A nemesi összeírásokban szereplő férfiak és (1820-ban) nők: 1793 Balogh, Csonka, Esze (2), Király, Molnár, Tolnay, Uzdy, Vázsonyi 1820 Balogh, Csonka (7), Esze (8), Molnár (2), Tolnay (2), Uzdy, Vázsonyi (3) 1827 Balogh (2), Csonka (4), Esze (5), Molnár, Tolnay (2) 1837 Balogh (2), Csonka (4), Esze (5), Molnár, Ódor, Tolnay (3) 1846 Balogh (2), Csonka (5), Esze (4), Molnár, Ódor, Tolnay (2) E nemesi családok mellett a faluban szintén nemesemberként élt a református prédikátor, időnként egy uradalmi kasznár és egy hajdú is, akiket a táblázatban nem szerepeltettünk. E nemesi társadalom fogyatkozása nyomon követhető a faluból eltűnt Uzdy és Vázsonyi család esetében, ahol a leányok nem nemesekhez mentek férjhez, kiskovácsi jobbágyokhoz vagy más falubeliekhez, Kenésére és Papkeszibe. Az ilyen házasságokból származó gyermekek fokozatosan kicsúsztak a nemesi társadalomból. A kiskovácsi nemesség a foglalkozását tekintve földművelő volt, de volt közöttük iparos is, két takács és egy bognár, 1846-ban pedig egy molnárlegény. 1789. május l-jén gr. Nádasdy Ferenc tiszttartója által 11 nemes és 3 nem nemes kiskovácsi lakossal megkötött árendás szerződés változtatott a korábbi feltételeken. Ettől kezdve minden árendás egész telek után 30 forint évi árendát fizetett a földesúrnak, egyébként minden szolgálattól mentesek voltak, csupán robotra kötelezhette őket az uraság, amit kifizetett nekik, négy marhás robotot 48, két marhás robotot 24, gyalogrobotot 12 krajcárral. 201
