Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

3. kép. Berhida község 1772-ben használt, szőlőmetsző kést, csoroszlyát és ekevasat ábrázoló pecsétje (Fotó: Róka L. VEML VBM iratai, 1432.) Berhida az 1768. december 31-én kelt úrbéri tabella szerint első osztályú helységnek számított, ezért egy jobbágytelekre 22 hold földet számítottak. Rétjei részben másod-, részben harmadosztályúak voltak. A telkes gazdák között négy 3

/8, öt 2

/s és három Vk telkes. A telkes gazdák közül mindössze egy a szabadmenetelű, a zsellérek közül 16 örökös, röghöz kötött, nyolc szabadmenetelű. Ez az úrbéres népesség nagyobb részben a Beniczky birtokon élt, mivel a Boronkayaknak csak elenyésző számban voltak úrbéresei. Telkes jobbágyok (12 fő): 3

/s telkesek (4 fő): Markó János, Somogyi Mihály, Sótonyi János, Vas István; % telkesek (5 fő): Ihász János, Jósa István, Kertai Pál, László András, Szabó Ferenc; Vs telkesek (3 fő): Molnár István, Szabó Mihály, Tóth János. Házas zsellérek (24 fő): Ádám János, Bencze István, Berki János, Bóka József, Fa István, Fa József, Futó István, Gyalus Samu, Kámán István, Kovács Ferenc, Kovács József, Körmendi Mihály, Markó István, Melegh Pál, Mészáros István, Mórocz Mihály, Németh Gergely, Soldos Péter, Somogyi István, Szarvaskendi István, Torma György, Tóth Márton, Vida Mihály, Vörös Pál. Az úrbérrendezés idején Berhida négyutcás falu volt. A település képe jelentősen megváltozott a református templom, parókia és iskola felépítésével. A berhidaiak befogadták az 1764-ben otthonából elűzött peremartoni prédikátort és a reformátusok ügye hamarosan előremozdult. 1764. november 22-én a helytartótanács elrendelte a berhidai reformátusok összeírását. A vármegye 1765. augusztus 28-án felküldte az összeírást, amire a helytartótanács 1768. január 14-i válaszában közölte, hogy az uralkodó engedélyezte Berhidán az istentiszteletet a reformátusoknak. Urasági fundust rendelt a felépítendő oratórium, prédikátori ház és triviális iskola számára. Az engedély birtokában a berhidai reformátusok még 1768-ban megépítették templomukat és iskolájukat.

184 A berhidai református templom síkmennyezetes teremtemplom, homlokzat előtti toronnyal,