Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Az 1953. szeptember l-jével megalakult Veszprém MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat 1959-ben létesített Balatonfüreden helyi járatot, amely kezdetben egy vonalon közlekedett. 1961-ben már 2 db IK 630-as típusú buszból állt a helyijáratú közlekedés. A hajógyári munkásokat különjárat szállította. 1963-ban meghosszabbodott az útvonal, Balatonszőlős és Arács bekapcsolásával. Ebben az időben még a falu melletti domboldalon, egy kis bekerített területen elhelyezett bódék és a műhelygépkocsi mellett folyt a kihelyezett gépjárművek szervizelése és javítása. A kihelyezett részleg 1965-ben alakult önálló Főnökséggé, amelynek 1966-ban felépült a telepe kétbeállásos javítóműhellyel, raktárral, tisztálkodóhelyiséggel, irodával és forgalmi résszel, amelyekhez 1971-ben raktárépület, 1986-ben fémvázas műhelyépület, 1987ben gépjárműmosó csatlakozott. 1968. július l-jével a balatonfüredi Főnökséget Üzemegységgé nyilvánította az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgatója. A kezdetben kalauzos, majd perselyes helyi közlekedés 1966-ra már három IK 66-os busszal zajlott. Községen kívüli járatokat is üzemeltettek, Balatonfüredről induló távolsági buszok előbb Révfülöpig, majd Ábrahámhegyig és vissza szállították az utasokat, főképpen a hajógyári bejáró munkásokat. Másfelé is indultak távolsági buszok, így átszállás nélkül lehetett pl. Veszprémbe és Győrbe utazni. A tömegközlekedés mellett az 1960-as években - a korábban használatban lévő Moszkvicsokat lecserélve két Warszava taxi szállította az utasokat. Veszprém és Balatonfüred kőzött 1969. október l-jével megszűnt a vonatközlekedés, ami komoly kihívás elé állította a helyi Volánt. Ezután már 30 percenként indítottak járatokat a megyeszékhelyre. Az 1970-es évek közepére a városi tömegközlekedés három útvonalra szerveződött, és kisebb változtatásokat, bővítéseket leszámítva az 1980-as évek végéig változatlan maradt. Az 1. számú útvonal az Újtelepet kötette össze a Hajógyárral a Kossuth tér és a Halászkert közbeiktatásával. A menetrend a hajógyári munkarendhez igazodott. A 2. számú vonal az Újtelep, Kossuth tér, Halászkert megállókat kötötte össze. A 3. számú útvonalon közlekedő járatok a Kossuth térről indultak és Arács közbeiktatásával a Halászkerthez, később a Hajógyárhoz érkeztek. Ez a busz szállította a tanulókat Arácsról a Radnóti iskolához, a tanítás kezdéséhez és befejezéséhez igazodva, reggelente és délutánonként. A helyi közlekedés szerkezetét lényegileg érintetlenül hagyva, 1977-ben a korábbi útvonalak a Volán-telep közbeiktatásával módosultak, és Arács bevonásával a 3/Y jelzésű járat látta el a munkásszállítás feladatát. 1984-ben négy útvonalon naponta 5 autóbusz közlekedett, de további igények merültek fel, amelyeknek a vállalat nem tudott eleget tenni. Ezt az üzemigazgató az 1984. szeptember 7-i vb-ülésen elhangzott beszámolójában a következőkkel indokolta: „A helyi autóbuszjárataink útvonal növelését, a járatok meghosszabbítását nem tudjuk tervezni a város elavult úthálózata miatt. Ezért ma is vannak olyan területek a városban, melyek a helyi tömegközlekedésbe nincsenek bekapcsolva." A vállalat adatai szerint a helyijáratú forgalomban 1969-ben 4 db autóbusszal 1 millió utast, 1979-ben 5 db autóbusszal 2 millió utast, 1989-ben 5 db autóbusszal 2,4 millió utast szállítottak. Az üzemegység 1991. február l-jétől a Balaton Volán Vállalatból kiválva önálló vállalattá alakult. Korábban a nemzetközi árufuvarozásban is részt vett, de 1992 óta csak személyszállítást végez. 1993-ban egyszemélyes gazdasági társasággá, 1995-ben többszemélyes gazdasági társasággá alakult át a Balatonfüredi Volán Közlekedési Kft. A tulajdonos döntése alapján 1998. január l-jétől a Balaton Volán Rt. Területi Igazgatóságaként végzi tevékenységét.