Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

tavaszán kezdték építeni. Az épületben 40 fő elhelyezésére alkalmas internátus volt. Az első tanévet november 9-én kezdték, mivel az épületet november elején adták át. A balatonfürediek, még a gazdák is, gyermekeiket nem a vincellérképezdébe, hanem az állami polgári fiúiskolába járatták. Ennek az iskolának hallatlan nagy jelentősége volt a gazdatársadalom gyermekeinek a pályafutásában, maga az iskola pedig tanulóival és tanári karával a nagyközség kulturális életének nélkülözhetetlen alkotóeleme lett. Az iskola tanulóinak megoszlása a szülők foglalkozása szerint: Őstermelő iparos, kereskedő Értelmiségi Magánzó Egyéb 1906/07-1914/15 220 302 233 80 99 1926/27-1935/36 389 457 295 133 148 1936/37-1945/46 852 815 217 98 121 Az 1906-ban indult iskola igazgatója 1922. januárig Nánay Sándor, 1922-ben ideiglenesen Szuhács János, 1922-től Barabás János, 1931. április 24-től ideglenesen, 1932. februártól véglegesítve Iván József, 1939. májustól Szuhács János, 1943. szeptembertől Nagy Károly. 1929 júliusában a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte az intézet fokozatos megszüntetését. 1930 májusában a rendelkezést hatályon kívül helyezte, és véglegesen engedélyezte a koedukációs működést, ezzel az intézet polgári fiú- és leányiskola lett. A polgári leányiskolát már 1912-ben sürgette a helyi sajtó, az 1922/23-as tanévben polgári leányiskolái tanfolyamot szerveztek, de mivel csak 24 leány iratkozott be, a minisztérium beszüntette. Az 1924/25-ös tanévben Pisztel Alfréd gazdasági akadémiai szaktanárt az iskolához helyezték, ami az első lépést jelentette az intézet gazdasági és ipari irányban való fejlesztésére, ami az 1925/26-ös tanévben megtörtént. Az 1932/33-as tanévben az iskola felvette Darányi Ignác nevét. Hóman Bálint rendelete nyomán 1933. október 6-án elhelyezték az iskola hősi halottainak emléktábláját.

221 Az internátus, amely kezdetben a főépületekben és egy bérelt helyiségben működött, az 1934/35-ös tanévben megszűnt. Az iskolának volt tanári és ifjúsági könyvtára, tornaterme és jégpályája. Az 1913/14-es tanévben megszervezték a Jókai Mór Önképzőkört, az 1926/27-es tanévben a sportkört és a 348. sz. Balaton cserkészcsapatot, az 1931/32-es tanévben a fiúiskola Balaton Sportkörét, az 1933/34-es tanévben a leányok Blaha Lujza Sportkörét.

222 Az iparos- és kereskedőtanoncok 1912-ig az elemi népiskolák ismétlő iskolájába jártak. 1912-ben Nánay Sándor polgári iskolai igazgató összeállította az önálló iparostanonc-iskola költségvetését. A 2100 koronás költségvetésből a község és az ipartestület 100-100, a győri kereskedelmi és iparkamara 200 koronát adott volna. Mivel nem volt meg a szükséges 50 fős tanonclétszám, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1700 korona helyett csak 400 korona államsegélyt biztosított arra az esetre, ha a község mégis felállítaná az iskolát.

223 A helyi sajtóban 1920-ban közölt hírekből az következik, hogy az iskolát felállították, és az működött is az első világháború kitöréséig. 1920-ban a helyi sajtó közölte, hogy hét évi szünet után két tanárral és két tanárnővel újra megnyílik a kereskedő- és iparostanonc-iskola, melynek fenntartása nagy áldozatokat kíván az ipartestülettől. A tanoncok két csoportban (kezdők, haladók) a polgári iskolában nyertek szakképzést. Télen du. 1-4, egyébként 1-5 óra között folyt