Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
az oktatás. 224 Az iskolában a polgári iskola és az elemi iskolák tanárai, tanítói oktattak. (Jarosek László, Baán László stb.) Az 1930-as években a tanonciskola igazgatója Pisztel (Páldy) Alfréd polgári iskolai tanár. 225 Az 1930-as évek elején a leány tanonciskola felállítását sürgették a helyi sajtóban. A tanoncok szokásos júniálisát a Kékiforrásnál tartották. 226 1935-ben a földművelésügyi miniszter rendelete alapján megszervezett 3 éves szakképzés része lett a balatonarácsi szőlészeti és borászati szakiskola is, amely az 1933-ban megszüntetett Szeretetház épületeiben működött. 1942/43-ig Balatonarácson az I—II. évfolyamos hallgatók voltak, attól kezdve pedig a II. évfolyam hallgatói. A tanulmányokat Budafokon fejezték be. 1942/43-tól az első évfolyamot Kecskeméten (Miklóstelepen) végezték. Az iskolát Galamb István, a kerületi felügyelőség főfelügyelője vezette, helyettese Lengyel Béla volt. Tanári kara mezőgazdasági akadémiát vagy felső szőlő- és borgazdasági tanfolyamot végzett oktatókból állt. Az első tanári kar: Wettstein Ervin borászatikémia tanár, Halmos Gyula interna tu s vezető, Menzi János munkavezető altiszt, Jakab György kertész altiszt, később: Keszler Gyula, Andrássy Elemér, Kecskeméthy Zoltán, Szűcs Zoltán szőlészeti és borászati felügyelők, Böde István gyakornok. 227 Kőrössy Sarolta oki. gyors- és gépírás tanárnő 1943-ban gyors- és gépíró magániskolát hirdetett, amelybe a római katolikus iskolában lehetett jelentkezni. A beiratkozás szeptember 27-28-án volt, az iskola 1943. október l-jén a tűzoltószertár emeleti termében indult. 228 Az egyesületi életbe való bekapcsolódásra a helyi társadalom egyes tagjai számára először a 48-as honvédegyletek, az 1869. március 7-én Balatonfüred székhellyel megalakult Balaton-felvidéki Népnevelési Egylet adott lehetőséget. A helyi társadalom az 1880-as években létrehozta saját egyesületeit: a tűzoltóegyletet 1881-ben, a Polgári Dalegyletet 1883-ban, az izraelita nőegyletét 1888. január 22-én. Az egyletalapítás az első világháborű előtt az olvasókörrel, a gazdakörrel 1907ben, a római katolikusok dalegyletével 1908-ban, a Chevra Kadisával 1911-ben folytatódott. 229 A két világháborű között élénk egyesületi tevékenységüket folytatták a reformátusok (Református Nőegylet, Református Ifjúsági Egylet) és az izraelita felekezetűek (Izraelita Nőegylet, Chevra Kadisa), a római katolikusok pedig gyarapították a számukat (Oltáregylet, Szívgárda, Jézus Szíve Társaság, dalegylet). A Balatonfüredi Önkéntes Tűzoltóegylet hivatalos adatok szerint 1881. július 26-án alakult, a testület azonban június 12-én ünnepelte a jubileumát. 1881. évi alapszabályai szerint a testület feladata a község határában és a közeli községekben előforduló tűzesetek elleni védekezés. A működő tagok közül a közgyűlés élethossziglan parancsnokságot választott. A parancsnok fegyelmi jogkörrel bírt, megállapította az egyenruhát, rangjelzést, felszerelést - a Magyar Országos Tűzoltószövetség szabályzata szerint. Beíratta a működő tagokat a tűzoltószövetség segélyzőpénztárába. A bevételek a pártoló és alapítói tagdíjakból, bírságokból, községi segélyből, jótékony mulatságok tiszta bevételeiből származhattak. 230 Az alakuláskor a testület tagjai: Bedegi Gábor, Bereczky Gábor, Bernáth József, Csizmadia József, Darab Gyula, Darab József, Kenyeres Pál, Király Imre, Komjáti Pál, Korpádi Gábor, Lichter Izidor, Marton Lajos, Marton Sándor, Reményfy Jenő, Róka Lajos, Somogyi Dénes, Somogyi Géza, ifj. Somogyi Imre, Somogyi Zsigmond, Újhelyi Imre, Vörös Lajos. 231 Kezdetben a tűzoltók piros karszalagot viseltek. Egy téglából épült, 4 oszlopon álló fazsindelyes szertáruk volt. A felszerelés egy nyomófecskendő (később egy két kerekű szívó-nyomó fecskendő), 2 lajtoskocsi, 6 csáklya, 14 méter tömlő, 20 veder, 1 kád, 3
