Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

A tihanyi bencések és az arácsi nemesek ellenségeskedésének egy erőszakos fordulatát őrizte meg Garai Miklós nádor 1416. március 2-án Budán kelt oklevele. Ebből arról értesülünk, hogy amikor 1400. november 2-án György tihanyi apát emberei - Dénes és István - a királyi kúriába tartottak, Székesfehérvár mellett, a Komál nevű hegynél Péter deák, Szőlősi Miklós fia János és Arácsi - korábban Hidegkűti előnévvel szereplő - Farkas fia Bereck s mások megtámadták őket, és elvették 4 oklevelüket, amelyek a gamási (Somogy m.) perre vonatkoztak.

208 1448. február 19-én, a fehérvári káptalan előtt egyrészt Péter somogyi főesperes, Miklós segesdi főesperes, Balázs (felső)örsi prépost és Verestói János mester dékán, a veszprémi egyház kanonokjai, másrészt Ugrón László tihanyi apát csereszerződést kötöttek egymással. A káptalanbéliek egyházuk egy örvényesi (Zala m.) jobbágytelkét, amely a tihanyi bencések telkei között feküdt, átadták a tihanyi monostornak. Cserébe megkapták az apátság egyik arácsi sessióját, amelyet minden oldalról közűt vett körül, s Arács birtok határain belül, az Imola nevezetű helyen egy hold szántóföld tartozott hozzá. A szántót keletről Koromlai István feleségének - a néhai Ajkai Benedek leányának - szántója, a másik három oldalon pedig a tihanyi monostor szántói határolták.

209 Az oklevélből az is kitűnik, hogy a leányági örökösödés útján - esetünkben az Ajkaiak örököseként - hogyan szerezhettek újabb nemesi családok is itt birtokot maguknak. (Talán szintén nőágon jutott itt birtokhoz Gyomoréi Dénes is, aki 1480-ban Mátyás királytól nyert új adományt arácsi birtokrészeire.)

210 A két egyházi testület ugyanazon faluban való birtoklása azonban éppen olyan súrlódásokhoz vezetett, mint a bencések és az arácsi nemesek népeinek kényszerű együttélése. E részleteiben ismeretlen viszálykodás egyik epizódjáról tudósított Mátyás király 1458. július 24-én Budáról a fehérvári káptalanhoz intézett oklevele. A királynak Ugrón László tihanyi apát elpanaszolta, hogy jóllehet ő és a veszprémi káptalan a királyi személyes jelenlét bírósága előtt kölcsönösen arra kötelezték magukat, hogy az összes peres ügyeikben Szent Jakab apostol ünnepének 15. napjáig (augusztus 8.) békében maradnak, ennek dacára a veszprémi káptalan csalafintaságtól vezéreltetve, beiktattatta magát a monostor arácsi birtokába s még az ő itteni házába is. Ezért a király utasította a káptalant, hogy az apátot ismét iktassa be tulajdonába, a káptalant pedig idézze meg augusztus 8-ra, a királyi személyes jelenlét bírósága elé.

211 A káptalan sérelmére elkövetett hatalmaskodásról számol be a kapornaki (Zala m.) bencés konvent 1470. december 28-án Mátyás királyhoz intézett jelentése. Jelentik, hogy Rozgonyi János országbíró (1470-1471) december 4-i parancsának eleget téve, a királyi emberrel kiküldték Sebestyén testvért tanúbizonyságul, s ezek szentgyörgyi Vincze Tamást Felsőörsön, az arácsi Dénest pedig Arácson 1471. január 13-ra a király elé idézték. Ugyanis Vincze Tamás még 1470. június 24-e körül, a veszprémi káptalan egyik Arácson lakó jobbágyát, Dénest és annak fiát, Adorjánt minden ok nélkül súlyosan bántalmazta és két lovukat elvette.

212 Ugyanezen ügyben kelt a fehérvári káptalan 1470. december 30-án Mátyás királyhoz írt jelentése is. Ok - az országbíró parancsára szintén vizsgálatot tartottak december 23-án, a királyi emberrel kiküld ve Fehérvári Mihály kanonoktársukat, s mindent úgy találtak, ahogyan azt az országbíró vizsgálatot elrendelő oklevele vázolta.

213 Arács is jelentős bortermelő település volt a középkorban, amit szőlőadásvételek is bizonyítanak. 1439. november 30-án Ugrón László tihanyi apát tanúsította, hogy Móric fia Miklós füredi jobbágya egy holdnyi vásárolt s beültetett szőlejét összes hasznaival és tartozékával együtt 7 aranyforintért 2 évre zálogba adta nemes Essegvári Pálnak és fiainak, Máténak és Gergelynek. A szőlő szomszédai voltak keleten a füredi Mó-