Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
III. Középkor (Rainer Pál)
rie fia Miklós, délen az arácsi Mihály fia Jakab, nyugaton az arácsi Balázs fia szőleje, északon pedig a közút. 214 A veszprémi káptalan az Arács birtokban neki járó bortizedet egy e célra rendelt házban szokta beszedni. 1453-ban azonban fajszi Ányos Mihály, csatári Slavy Péter és Mihály, Móric fia István, Domonkos, a testvére, Bernold fia István, Pál fia Máté, Lukács, a testvére, Ányos György, a csopaki Benedek és testvére, a vámosi János - a veszprémi egyházmegye világi nemesei - nem fizették meg a tizedüket. Ugyanezt tette Essegvári Pál is. Ezért a veszprémi káptalan panaszára Szécsi Dénes esztergomi érsek (1440-1465) 1454. január 21-én Budáról írt leveleiben felszólította a verestói, szentkirályszabadjai, csatári, rátóti és felsőörsi plébánosokat, hogy keressék fel az ellenszegülőket és figyelmeztessék őket kötelezettségeik teljesítésére. 215 Ányos János az arácsi szőlőhegyen (in promontorio Arács) lévő 3 holdnyi szőlejét végrendeletileg a tálodi ferences kolostornak 216 hagyta. A szőlőt Ányos Ferenc János öccse - beleegyezésével 10 aranyforintért megvette hidegkúti Farkas Antal tihanyi várnagy. A vételt Rozvágyi Simon csanádi főesperes, tihanyi commendator apát (1492-1502) Tihanyban 1495. február 2-án oly kikötéssel hagyta jóvá, hogy a vevő és örökösei szintén adják meg a szüretkor szükséges hegyvámot. A szőlő szomszédai keleten Kis Máté, délen a közút, nyugaton a szüreti út, északon pedig a veszprémi ispotály szőlei voltak. 217 1504. január 10-én a veszprémi káptalan előtt Arácsi Imre, a Szent Mihály főangyal iránti tisztelettől indítva, az Arács birtokban, az „Eresthel" nevű helyen lévő vásárolt szőlőjét felszerelésekkel együtt a veszprémi székesegyház Szent Mihály-oltárának, azaz Péter mester kanonoknak, az illető oltár igazgatójának adta azzal a kikötéssel, hogy a rector és utódjai, minden kedden a Szent Mihályról rendelt szentmisében egy imádságot mondjanak az ő vétkeiért, halála után pedig az ő és szülei lelki üdvéért. À szőlő keleten a füredi Simon Barnabás szőlejével volt határos. 218 A fürediekhez hasonlóan, az arácsiaknak is voltak a környéken másutt is szőleik, pl. János Örsi prépost Csopakon Arácsi Benedektől vásárolt egy szőlőt, amelyet 1401. június 24-én kelt végrendeletében a veszprémi székesegyház Keresztelő Szent János és Pál apostol oltárára hagyta. 219 Adományát 1413. december 18-án Branda bíboros, veszprémi administrator püspök is jóváhagyta. 220 Arács temploma Az arácsi perrel kapcsolatban már utaltam az itteni templom első említésére, 1373-ból. Ekkor Domonkos tihanyi bencés apát, valamint Arácsi János fia Miklós mester és testvérei megegyeztek, hogy a Boldogságos Szűz-templom kegyuraságát közösen bírják. 221 Az Arácsot megosztó - korábban ugyancsak említett - 141 l-es oklevélből ismert, hogy a templom a falu délkeleti részén, a keleti teleksor végén állott, s temető vette körül. 222 Koppány Tibor feltevése szerint - ami igen valószínűnek látszik - ebből a középkori templomból alakították ki 1785-ben a ma is meglévő római katolikus templomot. 223 5. Magyaré Első említését az almádi bencés monostor 224 1121-es alapítóleveléből ismerjük. Az alapító Bánd fia, Ogiuz (Atyusz) - az Alyusz nemzetség tagja - Magyarén (in predio quod dicitur Mogioroi) földeket, erdőket, réteket, 4 háznép szolgát 2 ekealjnyi földdel, 5 szőlőt 5 szőlőművessel, 4 háznép szabadost és 1 halastavat adományozott a bencéseknek. 225
