Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
III. Középkor (Rainer Pál)
Mihály-egyháza után, Kék és Arács előtt említette a kápolna kegyuraságát, de tévesen a Tihanyi-félszigetre, Újlak községbe helyezte azt. 72 Az 1333/35-ös pápai összeírás idején a zalai főespcrességhez tartozó Füred papja, János 23 kisdenár pápai tizedet fizetett. 73 1394. április 20-áról Antal füredi pap (Anthonium presbyterum, rectorem parochialem ecclesie de Fyred) neve maradt fenn. 74 Egy 1400. október 22-i oklevél a füredi Szent Margit parochiális egyház szőlejét, mint az „Apathlak" nevű szőlős hely keleti szomszédját említi. 75 Ismert még a templom okleveles említése 1440-ből is. 76 A veszprémi káptalan 1495-1534 között vezetett számadáskönyvében gyakran megemlítették Füred Szent Margit (Fyred S. Margarethe) és Szent Mihály (Fyred S. Michaelis) egyházát. Utóbbi eredetileg - a késő középkorra részben Füredbe beolvadt Papsoka-Siske temploma volt. Miután azonban 1495 és 1528 között a kétféle Füred mellett még mindig külön feltüntették Siskét is, úgy látszik, hogy e településnek csak egy része, feltehetően az, amelyik a káptalan birtoka volt, egyesülhetett Füreddel. 77 Az 1960-as években a régészeti topográfia összeállítói már feltételezték, hogy az akkor raktárnak használt, egykori zsinagóga, korábban ref. templom (Bajcsy-Zsilinszky u. 32.) azonos lehet a középkori templommal. A zsinagóga régiségéről már Römer Flóris is megemlékezett. 78 1983-ban Cs. Dax Margit, a veszprémi Bakonyi (most Laczkó Dezső) Múzeum régésze folytatott kutatást a helyszínen, megerősítve a korábbi sejtést, hogy a keletéit, 4,5 x 16,5 m-es belméretű, déli oldalán támpillérekkel erősített épület azonos a Szent Margit-egyházzal. 79 Azóta Koppány Tibor kutatásai alapján ismert, hogy a templomot, ahogyan a tihanyi apátsággal 1725-ben folytatott per anyaga bizonyítja, nem sokkal azelőtt építették újjá a reformátusok. Ekkor még állt a templom kerítőfala is. A reformátusok 1855ben adták el a helyi izraelita hitközségnek, akik eklektikus stílusban alakították át. 80 Egyházi vonatkozása miatt itt említem, hogy IX. Bonifác pápa (1389-1404) Rómában 1389. november 14-én a füredi György fia Istvánnak (székes)fehérvári kanonokságot adományozott. 81 A füredi éremleletek A XIX. század végétől több Füreden előkerült középkori éremleletről tudunk. Posta Béla szerint egy 1883 augusztusában talált lelet 2861 db - 182 féle típusú és variációjú - bécsi dénárból állt. 82 A lelet egy része talán elkallódott, s esetleg ugyanezen együtteshez tartozhattak azok az érmek is, amelyeket 1883-ban Varga János és Pflanzer Gábor, 1884-ben Meretei Eszter balatonfüredi lakosok ajándékoztak a Magyar Nemzeti Múzeumnak. 83 A közeli Aszófőn lakó Fleischmann Jenő szerint 1885 tavaszán Balatonfüreden, a harangláb előtti szekérút kerékvágásából, az erős szél lehordta a talajt, s egy 5-7 iccés, durva, mázatlan cserépedényben, mintegy 1,5-2 kg súlyú XIII. század végi éremlelet került elő. (A harangláb a mai Kossuth utcában a tűzoltószertár helyén állt.) A lelet nagy részét a helybéliek széthordták. Az adóvégrehajtónak - hivatalból - kb. 400 darabot sikerült lefoglalnia. Ezek között és a lakosság kezén kallódóak között magyar (IV. Bélától III. Andrásig), szlavón, kevés friesachi és cseh-morva (Ottokár) ezüstpénzek voltak. 84 Vagy szintén a két előbbi lelethez, vagy esetleg egy röviddel 1892 előtt előkerült harmadikhoz tartozhattak azon érmek, amelyeket 1892-ben említettek először. 1892 előtt a grazi Johanneum gyűjteményébe 67 db - közte 15 magyar, 13 szlavón, 35 bécsi dénár - XI—XIII. századi érem került be. Megjegyezték, hogy az együttes egy nagyobb
