Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

lelet része, amelyet csatornázásnál találtak Füreden.

85 1 892-ben Barcsay Boldizsár füredi jegyző 1, Horovitz Mór és Szentmarjay János füredi lakosok pedig 1, illetve 26 db osztrák érmet - nyilván bécsi vagy friesachi dénárt - ajándékoztak a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

86 Egy újabb zárt füredi éremlelet - 3 magyar, 1 szlavón és 1965 bécsi dénár 1927-ben került a bécsi Münzkabinett gyűjteményébe.

87 Végül 1965. október 14-én a Kossuth Lajos utca 33. sz. előtt, az úttest és a járda találkozásánál, az épülettől 3,5-4 m-re ásott telefonkábel árokban, 40 cm mélyen - Giczi Árpád és Csellik Frigyes, a soproni postaigazgatóság dolgozói egy kiálló szikla hasadékába rejtett agyagpalackban - találtak rá a negyedik vagy ötödik éremleletre. (Ez a lelőhely mintegy 25-30 méterrel nyugatabbra esik az 1885-ös lelet előkerülési helyétől: harangláb.) Az 1280 db éremből álló lelet összetétele a következő: 385 magyar (II. Andrástól 32, IV. Bélától 161, V. Istvántól 102, IV. Lászlótól 65, III. Andrástól 25 db), 859 szlavón, 32 osztrák (II. Eberhard salzburgi érsek (1200-1246), Bernhard (1202-1256), II. Meinhard (1286-1295) karinthiai hercegek, VI. Lipót (1198-1230), II. Frigyes (1230-1246), Ottokár (1260-1276), Rudolf (1276-1281), I. Albrecht (1282-1308) osztrák hercegek friesachi, grazi, bécsi, st. veiti és ennsi veretei), 2 németalföldi (Willebrand trevesi érsek (1226-1236) utrechti és II. Guillaume (XIII. sz.) flandriai veretei), 2 bizonytalan ezüstdénár. Az éremlelet elrejtése - Gedai István numizmatikus szerint - III. András királyunk uralkodásának első éveiben történhetett. A leletegyüttes a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal balatonfüredi kirendeltsége közbejöttével, Eri István régész, akkori múzeumigazgató és Gopcsa Katalin művészettörténész útján került be a veszprémi Laczkó Dezső (akkor Bakonyi) Múzeum éremtárába, illetve edénye a múzeum régészeti gyűjteményébe.

88 Sajnos, nem ismert, hogy milyen történelmi eseményhez köthető ezen - nagy valószínűséggel egymással összefüggő - éremleletek elrejtése. Említést érdemel, hogy a már tárgyalt 121 l-es tihanyi bencés birtokösszeírás szerint az apátság népei friesachi dénárokkal is szolgáltak.

89 Egy 1299-es kéki adásvételi szerződésnél pedig a vételárat bécsi dénárokban kellett megfizetni.

90 Ezek az adatok mindenesetre arra utalnak, hogy a XIII. században az osztrák pénzek elterjedtek voltak a környéken. Ugyancsak a Laczkó Dezső Múzeum őrzi V. László király (1453-1458) Balatonfüredről vásárlás útján 1907. augusztus 14-én - vételár 14 korona - a múzeumba került aranyforintját. Közelebbi lelőhelye ismeretlen.

91 2. Papsoka-Siske Papsoka helységnév jelentése - pap falva, pap birtoka - a tihanyi bencések birtoklására utal. (Vö. sokadalom szavunk vásár, olyan hely, ahol sokan vannak együtt jelentését.)

92 Birtoktörténet Papsoka 1055-ös

93 és 1093-as

94 - hamis oklevelekben szereplő - előfordulásáról már említést tettem Füred történeténél. 1055-ben e szerint 40 jobbágya - szolgákkal, erdőőrökkel, harangozókkal és udvarnokokkal együtt - volt itt a bencéseknek.