Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XIII. A Savanyúvíztől a világfürdőig (Lichtneckert András)

Kisfaludy Guzmics Izidor bakonybéli apáthoz és Zala vármegye közgyűléséhez fordult a színház létesítésére vonatkozó javaslatával. Zala vármegye határozott a balatonfüredi nemzeti színház felépítésérők Kisfaludyt életfogytiglan kinevezte a színház és a megyei színművészet főkormányzójává, és kikötötte, hogy a színházban csak magyar nyelven lehet színielőadást tartani. A pannonhalmi főapát a savanyűvízi kovácsműhely telkét jelölte ki a színház felépítésére. Kisfaludy megkezdte a gyűjtést. A főapát a kapolyi erdőből fát, Esterházy Károly téglát, Kisjókai Szabó István révkomáromi kereskedő tetőzsindelyt, a fürediek és az arácsiak kézi és igás napszámokat és meszet, Festetics László hat kőoszlopot adott a színház felépítéséhez. A kőoszlopok 1835ben kerültek a helyükre, s 1836-ban készült el teljesen a Dunántűi első magyar nyelvű kőszínháza, homlokzatán a felirattal: „Hazafiság a nemzetiségnek." Alapítólevelét 1831. július 16-án adta ki Horváth Pál tihanyi apát, a színházi fundus földesura. A földesűri jog elismeréseképpen a társaság minden évad végén 4 ezüstforintot fizetett az apátságnak. Az intézetet Zala vármegye felügyelte. A színház 1831. július 2-án tartott „főpróbát". A július 3-án tartott hivatalos megnyitón Kisfaludy bevezető beszédének felolvasása után Komlóssy társulata a Magyar hölgy című darabot adta elő. 1837-ben Déryné is fellépett Füreden. 1841-től Fekete Gábor társulata következett. 1846-tól 1851-ig Hetényi József volt a színigazgató, akinek az idejében az előadások gyenge színvonalra süllyedtek. Kisfaludy halála után a vármegye Vargha Lajos főszolgabíróra bízta a színház igazgatását. Bogyay Lajos megyefőnök is ügyelt arra, hogy a színház eredeti rendeltetésének megfeleljen. 1851. november 7-én az elkerülhetetlen javítási munkák elvégzése végett adakozásra szólította fel a soproni kerület vármegyéiben lakó vagyonos néposztályokat. Dorner Ede győri megyefőnök javaslatára Latabár Endre színtársulatát szerződtették, akik 1852-től 1859-ig játszottak nyaranta a balatonfüredi kőszínházban. 1852ben a színházat felújították, mert 1852. június 29-én Latabár társulata a Balatonfüredre érkező Ferenc József és kísérete előtt Szigligeti Ede Csikós című népszínművet adta elő. Az 1850-es években Jókainé Laborfalvi Róza is fellépett Balatonfüreden. A színházat, mely építészetileg nem volt sikeres alkotás, 1878-ben elbontották. Gr. Zichy Ödön 1845-ben tett javaslatára 1846-ban megépült az ún. Aréna, a kőfallal kerített nyitott színkör. Ettől kezdve a kőszínházban inkább csak a hűvös, esős időkben játszottak. Molnár György színigazgató és gr. Zichy Manó kezdeményezésére Ecsy László fűrdőfelügyelő, építészeti igazgató vezetése alatti bizottmány 1860. szeptember 10-én megkezdte az űj színház építését. Az első előadást 1861. július 7-én tartotta benne Pázmán színigazgató társulata. Később Gerster és Frey pesti építészek tervei alapján befedték a színkört, azépítkezést 1862-ben fejezték be. Az Arénában az első világháborúig többek között Jászai Mari, Szerdahelyi Kálmán, Blaha Lujza, Medgyasszay Vilma is fellépett. Trianon után vagonlakók foglalták el az épületet, amely ottlakásuk alatt tönkrement. A kegyeleti okok miatt sokáig halasztott döntés 1935-ben megszületett, s elbontották az épületet. 5. A füredi Anna-bálok A helyi hagyomány szerint 1825-ben kezdődtek a füredi Anna-bálok. Az első Anna-bált minden valószínűség szerint a Horváth-ház tulajdonosa, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond fia, Fülöp-János rendezhette Anna-Krisztina nevű leánya tiszteletére. Anna-Krisztina férje Kiss Ernő, a későbbi 48-as altábornagy, a tizenhárom aradi vértanú egyike volt.