Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XII. A nemzeti sport élvonalában
vezte. A 8 x 18 m alapterületű klubházban 5 hálófülke, 2 öltözőhelyiség és egv téli hajótárolásra alkalmas, asztalosműhelyül is szolgáló helyiség volt. Kívülről a klub kék-sárga színeire festették a házat. A faanyagot részletfizetésre vették, a többire kölcsönt vettek fel - váltó ellenében. Mivel a váltó csak három aláírással volt bankképes, Peremartoni Nagy Sándoron kívül még két személy aláírása kellett. Ezt váltakozva Nánay Sándor ny. polgári iskolai igazgató, Sultzer Lajos ny. őrnagy, Schmidt Ferenc, a szanatórium igazgató főorvosa és id. Kovács Béla gyógyszerész tette meg. A klubház 1926 nyarán felépült, s a házavatási ünnepség 1927. augusztus 25-én megtörtént. A füredi BYC volt az első balatoni vitorlázóklub, amely közös tulajdonul saját csónakokat és vitorlásokat vásárolt, hogy azok is űzhessék a vízi sportokat, akiknek nem volt pénze ilyen sporteszközök beszerzésére. 22 Ezután a klub évről évre szépen fejlődött. Versenyzői szebbnél szebb eredményeket értek el. Büszke is volt erre a helyieken kívül a budapesti központ és a többi osztály is. A klubban versenyzett vagy már bontogatta szárnyait ifj. Kovács Béla, ifj. Peremartoni Nagy Sándor, Tolnai Kálmán, Holényi Imre. A munka dandárját ezek után is Peremartoni Nagy Sándor végezte, ügyvezető alelnöki minőségben. Elnök nem volt, pénztáros azonban mindig akadt. Ilyen minőségben mindig sokat segített Csemba Kálmán községi alkalmazott, Balikó László gépész és Strenner Károly postatiszt. 2 ' A tiszteletbeli elnökök a területet bérbe adó Esterházy hercegnő és férje voltak. A klub tagjai pedig tovább sportoltak, versenyeztek, fürödtek, horgásztak, szórakoztak a klubban. Az eredményesség miatt is időszerűvé vált egy minden kényelemmel bíró klubház felépítése téglából, mely alkalmas arra, hogy külföldi vendégeknek is méltó szállást biztosítson, bekapcsolódva ezzel a nemzetközi vitorlásversenyek rendezésébe és az idegenforgalom növelésébe. Erre 1935-ben került sor. Peremartoni Nagy Sándor szeptember 1-jére közgyűlést hívott össze. A közgyűlés egyetlen napirendi pontjaként az űj klubház építésére vonatkozó indítvány megvitatását jelölte meg, mégpedig egy olyan klubházét, melyet összekapcsolnak egy vendéglő-kávéház építésével. A tervet Récsey Miklós építész már el is készítette. Ezt a tervet végül is nem szavazták meg, csak egy téglából építendő klubház tervét. Káldy Ferenc építész vállalta az űj klubház terveinek es költségvetésének elkészítését. 24 Peremartoni Nagy Sándor elnökletével megalakult a klubházépítési bizottság. Először is kölcsönökért fordultak rokonokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz, budapesti sportegyesületekhez. Bejelentették, hogy a klubház építésére vonatkozó kérvényt beadták a csopaki körjegyzőnek. A körjegyzőség válasza meg is érkezett azzal a megjegyzéssel, hogy a klub egyezzen meg a közeli telektulajdonosokkal az elképzelését illetően. A közeli szomszéd, a Szent Benedek-rend azonban tiltakozott az építkezés ellen azon érvvel, hogy a rend az elmúlt 200 esztendőben a balatonfüredi fürdőtelepen tudatosan törekedett arra, hogy a Balaton medre a beépítéstől mentes maradjon, hogy a sétányról a íelátás úgy Somogyba, mint Tihanyba, de nyugatra és keletre is szabad maradjon. Érv volt még az is, hogy a klubházból kiszűrődő zaj zavarná a szanatóriumi lakók nyugalmát. A csopaki körjegyzőség az iratokat beterjesztette a Balatonfüredi járás főszolgabírójához, aki azokat véleményezésre átadta a Balatoni Intéző Bizottságnak. A BIB nem támogatta a kérelmet, így a főszolgabíró nem adta ki az építési engedélyt. A klub 1936 novemberében Bődy Zoltánhoz, Zala vármegye alispánjához fellebbezett. Az alispán azután átadta azt szakvéleményezésre Szalay Gyula Zala vármegyei főügyésznek. A főügyészi vélemény birtokában az alispán 1937. március 13-án meghozta véghatározatát, mellyel a főszolgabírói határozatot megsemmisítette és utasítást adott az építési engedély kiadására.
