Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

Az alispáni döntés osztatlan örömöt váltott ki a balatonfüredi sportkedvelők és szimpatizánsok körében. De korai volt az öröm. A Szent Benedek-rend felülvizsgálati kérelmet adott be, mely most már egyértelműen gazdasági, üzleti érdekellentétet tételezett fel. Folytatódott a vég nélküli levelezés, s az aktacsomó a belügyminisztériumban kötött ki. A minisztérium a felülvizsgálati kérelmet 1937 novemberében elutasította, s további eljárás céljából visszaküldte az alispánnak, aki azt továbbította Balatonfüredre. A balatonfüredi főszolgabíró végül is február 6-án kiadta az építési engedélyt. Közben megindultak a munkálatok, 1938. április 11-én megkezdték a klubház alapozását. Az összegyűlt 10 000 pengő elegendő volt az induláshoz. A sportsikerek mellett anyagilag is szépen gyarapodott a klub. Testületi tagként belépett a füredi postásüdülő és legtőkeerősebb partnerként a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Ez utóbbi azonnal 15 000 pengővel járult hozzá a klubház építéséhez. A füredi BYC abban különbözött a többi BYC-osztálytól, hogy a tagjai zömmel balatonfürediek voltak. A siófoki, almádi, leilei, zamárdi, aligai osztályok vezető tagjai budapestiek voltak, akik hetenként a fővárosból jártak le klubéletet élni. Az űj klubház építése nem igazán tetszett a központnak - mely csak az osztályokat összefogó adminisztrációs szerv volt - hiszen, mivel pénzt nem adott az építkezéshez, nem is felügyelhette azt. A klubházat 1943. július 3-án felavatták, a házavató beszédet Peremartoni Nagy Sándor alelnök tartotta.

2A második világháborű a klubházban is óriási károkat okozott. A háborű befejezése után az Esterházy birtokkal együtt a BYC bérelt területe és a klubháza szovjet tulajdonba került. A Magyarországi Szovjet Javak Igazgatósága azonban 1947. augusztus 8-án megerősítette a korábban megkötött bérleti szerződést. A klubba visszatért az élet. Helyrehozták a háborús károkat. Sok segítséget adott ehhez id. Kovács Béla gyógyszerész, Balikó László géplakatos, Strenner Károly postatiszt. 1949 nyarán a társadalmi alapokon nyugvó sportegyesületeket a belügyminisztérium megszüntette, így a BYC is megszűnt.

2 A Hungária Yacht Clubot 1933. február l-jén a Balaton fanatikus rajongói, vérbeli vitorlások alapították. Tagsága azokból toborzódott, akik korábban a Királvi Magyar Yacht Club tagjai voltak, de ellentétbe kerültek azokkal, akik a hajóikat elsősorban kedvtelésre és nem versenyzésre használták. Rendes tagjai csak vitorlás hajókkal rendelkező vagy aktív verseny- és túravitorlázók lehettek. Hajóparkja a legértékesebb hajóegységekből állt. Megszervezése Grofcsik János, Tuss Miklós és Antal Miklós érdeme. A klub elnökévé Hankóczy Jenőt, elnökhelyettessé Kemény Győzőt, kapitánnyá Grofcsik Jánost választották.

27 A HYC a tihanyi apátságtól kért és kapott területet a klubháza felépítéséhez. Amikor az egyesület megkapta a sporthajóüzemtől délnyugatra fekvő, kb. 400 négyszögöles telket, az szinte megközelíthetetlen volt. A nádas, iszapos terület vigasztalan látványt nyújtott. Megkezdődött a terület feltöltése. Káldy Ferenc és Benacsek Jenő egymást felülmúlva vállalták minél több töltési anyag helyszínre való szállítását. A klubház tervezési munkálatait a helybeli építkezési vállalkozó, Káldy Ferenc vállalta. 1933 őszén megkezdődött az építkezés és 1934 júniusában felavatták a klubházat. A klub már az első évben, 1933-ban egyhetes Balaton körüli túrával mutatkozott be. Túrázói a Balaton 12 legnagyobb hajójával látogatták végig a balatoni vitorlásklubokat. Ugyanabban az évben egy nagyszabású háromszögversenyt rendeztek Balatonfüreden, amelyen a legértékesebb balatoni hajók mérkőztek. A klub 1933 őszén megalapította a Balaton leghosszabb távú, kétévente megrendezésre kerülő versenyét. Első ízben 1934. július 27-én rendezték meg a Balatonfü-