Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

telték pappá. Először Gelsén volt káplán, 1923-tól pedig a budapesti Regnum Marianuni plébánián, majd ismét káplán Kaposváron. 1928-tóí Bakonyszombathelyen adminisztrátor, 1931-től ugyanott, 1940-től Sümegcsehiben plébános. 1943-tól Balatonfüred plébánosa, 1946-tól a balatonfüredi esperesi kerület esperese. Pápai kamarás lett 1948ban. 1966-ban nyugdíjba küldték. 1973. január 3-án halt meg, s szülőfalujában temették el. Buzgó ember volt. Isten megáldotta nagyon jó név- és arcmemóriával és közvetlenséggel. 1954-ben ő építtette a templom két manuálos orgonáját. A háborús évek nem okoztak olyan nagy károkat, mint másutt az országban. 1948-ban államosították a Szent Benedek-rend füredi ingatlanait. A Kerek templom lelkésze az államosítás idején Macher Emmanuel volt. Állami tulajdonba került a római katolikus iskola Arácsi út 2. sz. alatti épülete. Az iskolában az 1940-es években Baán László igazgató-tanító, Darnay Erzsébet, Hegedűs-Tornáczkv Emma, Kárpáti Margit, Perepatits Gizella, Márkus Dezső, Muzslay Zoltán és Polgár Jenőné tanított. Államosították az óvoda Kossuth L. u. 24. sz. alatti épületét, továbbá a Kossuth u. 26. sz, alatti épületet is, amelyben a Jézus Szíve Népleányok rendháza működött. A kommunizmus itt is ugyanűgy elvégezte romboló tevékenységét, mint másutt. Embertelen nyomás nehezedett a vallásukat gyakorló hívekre. A háború utáni ateista világnézetre jellemző a vallás teljes felszámolásának szándéka. Fenyegetésekkel, megfélemlítésekkel, üldözésekkel igyekeztek a hitélet visszaszorítására. A keresztség helyett bevezették a „névadást", az elsőáldozás helyett az úttörőavatást, a bérmálás helyett a KISZ-avatást. A házasságkötésnél csupán a polgári házasságot szorgalmazták, a temetéseknél a polgári temetést. A hitoktatásra járókat megfenyegették, hogy nem javasolják továbbtanulásukat. Körmenetek helyett felvonulásokat tartottak. Gubicza Antal nyugdíjaztatásához az is hozzájárult, hogy nem volt „békepap", s hívei szerették. Utóda Börzsei János lett 1965. szeptember 15-től. Sopronban született 1916. május 16-án Börzsei János szabómester és Mileder Jusztina szülőktől. A gimnáziumot szülővárosában végezte a bencéseknél, ott is érettségizett. A teológiát a Pázmáneum növendékeként Bécsben végezte. 1939. július 9-én szentelték pappá. Kadarkúton, Márkon, Kiskomáromban és Hetesen volt káplán. A kisszeminárium lelki igazgatója, teológiai tanár, számvevő, főszámvevő volt. Plébános Siófokon, Ajkán. 1983. október 25-én halt meg, hirtelenül. Börzsei János a II. Vatikáni Zsinat utáni időben került Balatonfüredre, s igyekezett a Zsinat szellemében megújítani a hitéletet és komoly szigor jellemezte munkáját. Nagy gondot fordított az épületek karbantartására. Sok munkában ő maga is részt vett. A plébániatemplomnak és a Kerek templomnak a padozatát márványlapokra cseréltette ki. Ennek költségeit egy magát megnevezni nem kívánó adakozó fedezte. A hitoktatásban nagy segítség volt Szekeres Mária hitoktatónő, aki 1927-ben született Balatonlellén. Nagyszerű hitoktatónő volt, akiért rajongtak tanítványai. 1977. január 21-én délután ismeretlen körülmények között eltűnt. Márciusban találtak a Balatonban egy hullát, amelyet Börzsei azonosnak talált Szekeres Máriával, de más alkalommal bizonytalannak minősítette nyilatkozatát. Mindenesetre ünnepélyesen mondtak szentmisét Balatonfüreden és Balatonlellén eltemették. A templomban a leghátsó, baloldali oszlopon fehér márványtáblát állíttatott emlékére Börzsei János, ezzel a felirattal: Szekeres Mária hitoktatónő, 1965-1977. S egy szentírási idézet: „Eletet, kegyelmet te adtál nekem Istenem, őrködj hát éberen a lelkem fölött." Sok ellenőrizhetetlen feltételezés keringett eltűnésével kapcsolatban, de ezek megalapozatlannak látszanak. Egy jó hitoktatónő emléke megmaradt tanítványainak, a szülőknek és a balatonfüredieknek a lelkében.