Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

Luttor utódját, Babies Endre kaposvári káplánt 1928. május l-jén nevezte ki a megyéspüspök. Babies Endre a Veszprém megyei Lovászpatonán született 1894. július 26-án Babies Endre pékmester és Moór Rozália szülőktől. A gimnázium [-VI. osztályát Pápán, a többit Esztergomban végezte, itt érettségizett 1913-ban. A teológiát is Esztergomban végezte, s itt szentelték pappá 1917. május 13-án. 1917-től 1923-ig káplán volt Nagymaroson, Esztergombajnán, Kürtön és Komáromban. 1923-tól a veszprémi egyházmegyébe került, s Kaposváron lett káplán. Az 1925/26-os tanévben Budapesten volt tanulmányi felügyelő a Szent Imre Kollégiumban, majd balatonfüredi kinevezéséig ismét Kaposváron volt hitoktató. 1928. október 17-én tett zsinati vizsgát. A plébániába 1931-ben iktatták be. 1932-től már kerületi esperes volt, majd a Balaton zalai partjának püspöki biztosa. A Balaton érdekében végzett munkája jutalmául kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. 1943. február 11-től Veszprémben lett kanonok és székesegyházi plébános, április 5-én iktatták be. A Veszprém városi kerület esperese lett, szentszéki bíró, a tanítók Fegyelmi Tanácsának tagja; 1945-ben pápai főesperes, az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója; 1946-ban a Szent György vértanúról nevezett jásdi c. apát. 1947. július 29-én plébániát cserélt Kiss György c. préposttal, s így a kaposvári Nagyboldogasszony plébánia plébánosa lett. Kaposváron halt meg 1955. június 26-án. Luttor Ferenc gyors távozása miatt nem tudta utódját tájékoztatni az egyházközség bonyolult ügyeiről. Babies balatonfüredi működésének első napjaiban már jelentkeztek a pénzügyi nehézségek, amelyek miatt elbizonytalanodott, hogy képes lesz-e megbirkózni e feladatokkal. Főpásztora, aki már annyiszor segítségére volt Balatonfürednek, most is megígérte támogatását. 1930-ban a pénzügyi csőd előtt álló egyházközségnek a megyéspüspök 100 000 P-t adományozott. Babies számára készen állt a keret: szervezett egyházközség, templom, iskola és plébániaépület. Az új plébániába június l-jén költözött be, az iskolát pedig szeptember 8án, Kisboldogasszony ünnepén áldotta meg a megyéspüspök, a plébánialakkal együtt. Az új iskolának három tanterme volt és kialakították benne a kántortanítói lakást is, amelyet az iskola fejlődése miatt később ismét tanteremmé kellett átalakítani. Nacsády József tanító 1928 novemberében elfoglalhatta a harmadik tanítói állást. Egv év után távozott, s helyébe 1929. november 10-én Tornáczky Emmát választották meg. Az új lelkész folytatta elődjének munkáját, a hívek katolikus nevelését. 1929 farsangjában vasárnaponkint a katolikus házasságról és a családi életről tartott sorozatot. A főpásztor elismeréssel szólt Babies Endre működéséről. Az új templom felszerelése hiányos volt, ennek pótlására és lelki elmélyülésképpen 1928. szeptember 16-án megalakult az Oltáregylet. Havonkint tartottak gyűléseket, közös havi szentáldozást szerveztek, s munkadélutánokat tartottak. A templomgondozásnak, a karitatív munkának lelki hátteret adott az imádságuk. Pár hónap alatt háromfülkés gyóntatószéket csináltattak a templomba. Új egyházi felszereléseket szereztek be, a javításra szorulókat pedig megjavították. Babies Endre buzgólkodására tovább fejlődött a nagyobb lányok Mária-kongregációja. Ennek legfőbb célja a katolikus öntudatra való nevelés volt. Az iskolás gyermekek között hatékonyan működött a Szívgárda. 1929. április 6—10-ig népmisszió volt Balatonfüreden, amelyet két jezsuita atya, P. Mezei és P. Muller Lajos tartottak. Olyan szép eredményt értek el, hogy a helyi lelkész azt jelentette főpásztorának, hogy „a jó Isten kegyelméből a misszió megkezdte a lelki munkát és most már csak fejleszteni kell". A gyónóköteles hívek 70 százaléka végezte el húsvéti szentgyónását és áldozását. A misszió tényét hirdeti a templom bejáratánál elhelyezett „missziós kereszt".