Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

A lelkigondozás nehéz munkájához Babies Endrének megfelelő munkatársakra volt szüksége. Ezeket egy új magyar eredetű intézményben találta meg, a „Jézus Szíve Népleányok Társaságá"-ban. A társaságot P. Bíró Ferenc jezsuita atya alapította éppen azzal a szándékkal, hogy a nép között tevékenykedjenek. 1929 júliusában telepedett le két tag a társaságból és segítették a lelkipásztort. Mivel az állandó megtelepedéshez nem láttak elég anyagi alapot, három hónap után elhagyták Balatonfüredet. A nép azonban a rövid idő alatt is annyira megszerette őket, hogy indítványukra a negyedik tanítói állásra egy Jézus Szíve népleányt, Bányai Margitot választották meg. 1930. szeptember l-jén telepedtek le Balatonfüreden, lakásul a régi iskola mellett levő kántorlakást kapták meg. Először ketten voltak, Bányai Margit és Viskovszki Beatrix, aki a régi iskolatermekből átalakított kultúrteremben fejtett ki áldásos tevékenységet kultúrelőadások rendezésével. Télen a szociális nyomor enyhítésére egyházközségi népkonyhát szerveztek. Az 1930. esztendő kimagasló eseménye az október 19-én tartott Szent Imrenap, amely egyben az esperesi kerület ünnepe is volt. Négy évszázad után ez az első katolikus megmozdulás a környéken. Az egésznapos programot a telepre levonuló gyertyás körmenet zárta be, melyen kétezren vettek részt. A következő évben megalakult a férfiak Jézus Szíve Szövetsége. A férfivilág lelki felrázására P. Zsiros Ferenc jezsuita atya lelkigyakorlatot tartott adventben, szép eredménnyel. Ezen felbuzdulva alapították meg a Jézus Szíve Szövetséget. Rendszeres összejövetelekkel, gyűlésekkel tartották életben a közösséget. A leányok Mária-kongregációja, az asszonyok Oltáregylete is átalakult Jézus Szíve Szövetséggé. A legényifjúsággal Anty Illés hitoktató próbálkozott, akit 1930. január l-jén helyeztek Balatonfüredre. Ez a próbálkozás azonban sikereiben elmaradt az előbbiektől. A plébánia eddigi lelki eredményei, haladása lehetővé, sőt szükségessé tette a plébánia jogi megszervezését is. A megyéspüspök utasítására Babies Endre elkészítette a „Canonica Visitatio"-t, az egyházlátogatási jegyzőkönyvet. Ez 1933-ban jóváhagyást kapott, ezzel megtörtént a plébánia jogi megalapítása. Ugyanebben az évben megalakult az egyházközségi óvoda, amely kezdetben magánóvodaként működött. Óvónője egy Jézus Szíve népleány lett. 1935-ben már 60-70 gyermek járt az óvodába. Sikerült a tanügyi hatóság tetszését elnyerni, a magánóvodából államilag támogatott óvoda lett. (Hivatalosan az alapítás éve: 1934.) A lelkipásztori munkában a plébános segítségei voltak a Kerek templom lelkészei és a Szívkórház fürdőigazgatója, aki szintén bencés szerzetes volt. Egy kis időre az Isteni Szeretet Leányai nevű rend is megtelepedett Balatonfüreden (Szeder Klarissza nővér a balatonfüredi temetőben van eltemetve), de inkább a Jézus Szíve Népleányok rendje teljesedett ki. Hitoktattak Balatonfüreden és a szomszédos Balatonszőlősön is, foglalkoztak az asszonyokkal. Megélhetésüket pedig a KORDA könyv-, papír- és kegytárgykereskedésük biztosította. A már említetteken kívül a következő néplányok voltak Balatonfüreden: Wenisch Gabriella, Safrankó Erzsébet, Babits Emese, Ábrahám Katalin, Gyenes Erzsébet, Maróti Margit, Csizmadia Margit, Gedeon Vilma, Berecz Aranka, Bűcsú Erzsébet, Berkei Teréz, Himer Margit, Seidl Erzsébet, Gilich Ilona, Sólyomvári Jolán, Bozzai Anna (sekrestyés), Csiszár Irma és Csernus Ilona. Valóban a nép leányai voltak, akik közvetlenségükkel sok emberen tudtak segíteni lelkiekben is, és szociális téren is! A plébánia élén 1943-ban változás történt. Babies Endre veszprémi kanonok és várplébános lett. Utóda, Gubicza Antal Bakonyszentlászlón született 1899. január 15-én Gubicza Ferenc kisgazda és Varga Izabella szülőktől. Veszprémben járt gimnáziumba és 1918-ban érettségizett. 1917-től a kisszeminárium növendéke. 1922. július 2-án szen-