Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

A BALATONFÜREDI REFORMÁTUS EGYHÁZ Miklós Ferenc A református hagyomány szerint a Balaton mellék reformátora Dévai Bíró Mátyás volt. Dévai és az utána következő balatonfüredi református prédikátorok neveit a református templom nyugati bejáratánál, a templom előterében elhelyezett, 1993. november 14-én felavatott emléktábla őrzi: Szent Miklósi Benedek 1590-1614 Furó Mihály 1770-1786 Ürményi Mihály 1615-1630 Szalay Pál 1786-1787 Meszes István 1630-1665 Oláh Mihály 1787-1788 Pamotyai János 1665-1675 Vásárhelyi Sámuel 1788•1791 Lévai János 1675-1680 Szép Gergely 1791-1796 Pörsönyi Sámuel 1680-1690 Vásárhelyi Sámuel 1796-1800 Kádártai János 1690-1708 Nagy István 1800-1841 Táczai Mihály 1708-1711 Somod y Dániel 1842-1875 Herendi István 1711-1718 Segesdy Miklós 1875-1921 Pápai Ádám 1718-1724 Vámos Géza 1922-1954 Oroszi Sámuel 1724-1746 Pécsvárady Béla 1954-1956 Almási András 1746-1757 Pethe Kálmán 1956-1974 Kultsár József 1757-1765 Petrőcz László 1974-1996 Váli Ferenc 1765-1770 Miklós Ferenc 1996A füredi prédikátorok neveit először Varga Lőrinc jegyezte fel az 1724-ben elkezdett református anyakönyvben. Torkos Jakab 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve csak Táczai Mihálytól kezdve sorolja fel a prédikátorok neveit. A református egyháztörténet az emléktáblán feltüntetetteken kívül tud Rozgonyi Király Györgyről, aki megjelent az 1618. november 1-3-i szentlőrinci zsinaton, és Vas Gergelyről, aki 1629-ben volt Füred prédikátora. A révkomáromi Meszes István 1630-tól 1665ig szolgált Füreden, az arácsi Darabos György végrendelkezésénél is közreműködött. Az emléktábla szerint Pamotyai János volt Füred prédikátora 1665-től 1675-ig. A szolgálati ideje rövidebb lehetett, mert 1674-ben, a református prédikátorokról és vagyonukról tartott tanúkihallgatás során Bedegi János, Somogyi András és társaik Lévai Márton prédikátor nevét említették, akinek harmadfél hold pénzen vett szőleje volt a füredi szőlőhegyen. 1674-ben a füredi egyháznak volt szántóföldje, búzáját a falu takarta be. A hiteleshelyi bevallások szerint a szőlők közül a Vári szőlőt Lévai Derseny Már-