Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

esztendő alatt a város lakossága csaknem megháromszorozódott. A népesség állandó és gyors ütemű növekedésével az intézményrendszer fejlődése - elsősorban az alsófokű oktatásban - nem tudott lépést tartani. A robbanásszerű növekedést a folyamatos beköltözés eredményezte. A születések száma 1950 és 1965 között mélyen az országos átlag alatt volt.

2 A 70-es és 80-as évtizedben ennek ellenére is olyan ütemben nőtt a 0-14 éves gyermekek száma, hogy a zsúfoltságot, a szűkösséget a 80-as évtized végére sem sikerült teljesen leküzdeni. A nélkülözések évei (1950-1956) Az „ötvenes évek" a magyar falu számára fejlődés helyett az erőforrások elszívását hozták. E néhány évet Balatonfüreden is a szorító ellátási gondok, a beszolgáltatási prés, az ezt elősegítő munkaversenyek, a kuláklistázás jellemezték. Mindez természetesen tükröződött a község kulturális életében is. Az óvodákkal kapcsolatban ezekből az évekből kevés adat maradt fenn. 1948ban, az iskolák államosításával egy időben, a Kossuth utcai (nem azonos a maival) katolikus óvodát is államosították, majd rövidesen átköltöztették a mai helyére, az Ady Endre utcába. Az általános iskola megkapta a katolikus óvoda épületét, amelyben 1952ben két tanítói lakást alakítottak ki.

3 Az épület mai is áll - az egykori tűzoltószertár épülete - a Kossuth u. 21. sz. alatt, könnyen felismerhető a kertjében álló feszületről. A községi óvoda az Óvoda utcában szűkös körülmények között működött. Az épületben 56 nr-en 70 gyermeket helyeztek el, ugyanakkor még 15 asztal is foglalta a helyet. A község vezetőiben tudatosodott, hogy nagyobb épületre van szükség.

4 Az óvodában 1952 októberétől Rozonitsné és Koppány Erzsébet óvónők vezették a két csoportot. Az 1953. évi költségvetésben a két óvoda fejlesztésére is jutott némi pénz. Kijavították a II. sz. (felső) óvoda tetőzetét, az I. sz. (vasúti) óvoda kertjét ekkor készítették el. A községi tanács 1953 novemberében határozatot hozott a bölcsőde és a védőnői szolgálat létrehozásáról. Épület nem lévén, a határozatot ügy terjesztették fel a járáshoz, hogy a község telket biztosít e célra, amennyiben állami támogatást kap.

6 (Az állami támogatás késése miatt csak 1989-ben létesült bölcsőde.) Az általános iskola 1950-re mind szervezeti, mind tanulmányi tekintetben megszilárdult. A bevezetőben említett három intézmény államosítása, egybegyúrása, a követelmények tudatosítása számos nehézséggel járt. Az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke által 1945. augusztus 16-án kiadott, a nyolcosztályos általános iskola létrehozásáról szóló rendelete szerint 1945-48 között kellett fokozatosan kialakítani az általános iskola felső tagozatát. Balatonfüreden a rendelet következtében az egymás mellett működő polgári és általános iskola egy igazgató vezetésével, egy nevelőtestülettel látta el a nevelő- és oktatómunkát. Az iskolai értekezleteket is együtt tartották, csak a tantárgyfelosztásból tűnt ki, hogy ki melyik iskolatípusban tanít.

7 A fokozatos elsorvasztásra ítélt polgári iskolával már nem törődtek, helyette az általános iskolát fejlesztették. A helyzetet bonyolította, hogy az általános iskola 1-6. osztálya 1947-ben a veszprémi, a polgári iskola 3-4. osztálya a székesfehérvári tankerülethez tartozott.

8 A szervezeti és a legsúlyosabb tanulmányi gondok megoldása után új veszély jelentkezett: az iskola átpolitizálása. Megkezdődtek a politikai tanfolyamok, a Szabad Nép sajtóértekezletek, feltűntek a faliújságok és a grafikonok. Sztálin születésének 70. évfordulója tiszteletére 1949. november 21-én az iskolában is egyhónapos munkaversenyt hirdettek. Egyéni felajánlásokat kellett tenni, pl. minden tanítási órán legalább egy percben tudatosítja Sztálin és a Szovjetunió jelentőségét; Sztálin munkásságát mél-