Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

tató faliújságot készít; előadásokon ismerteti Makarenko munkásságát; orosz népdalokat tanít orosz nyelven.

9 Balatonfüred általános iskolájához - mint körzeti általános iskolához - fiókiskolaként tartozott Balatonarács, Balatonszőlős, Nemespécsely, Aszófő, Tihany, Alsó- és Felsődőrgicse iskolája. Az 1949/50-es tanévtől kezdve egy gyógypedagógiai csoport is működött, az első tanár Strenner Imre volt.

10 A gyors- és gépíró iskola az egykori polgári iskola épületében működött. Az 1950 szeptemberétől érvényes új általános iskolai tanterv szerint ennek az iskolatípusnak az a célja, hogy „tanulóifjúságunkat Népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolgárává, a dolgozó nép hűséges fiává, a szocializmus építőjévé nevelje, a közösség, a nép, a haza önzetlen szolgálatának, a munka szeretetének és megbecsülésének, a nemzeti függetlenség, a dolgozók nemzetközi harca érdekében való önfeláldozásnak és bátorságnak szellemében". Feladatául szabta, hogy küzdjön a „reakciós előítéletek" és „minden maradiság ellen". A tananyagot a szocialista építés aktuális pártpolitikai céljainak szolgálatába állította, s a marxista-leninista ideológiai anyagrészekkel hatalmas méretűvé bővítette annak terjedelmét, ezáltal tanulási túlterhelést okozva.

11 Az eddigiek ismeretében meglepő, hogy az iskola igazgatóját, Nagy Károlyt 1950-ben felmentették azzal az indoklással, hogy túlzásba vitte a politikai nevelést, fejetlenség, kapkodás tapasztalható az intézmény életében. Az új igazgató Országh István lett, Nagy Károly az iskolában maradt nevelőnek.

12 A községi tanács végrehajtó bizottsága 1950-53 között gyakran foglalkozott az iskola ügyeivel. Gondot okozott a gyerekek rendszeres iskolába szoktatása. Kőpataki Antal vb-elnök felvetette, hogy az iskolában megint nagy volt a lemorzsolódás a tavaszi szőlőmunkák miatt. Kérte, hogy a vb-tagok végezzenek felvilágosító munkát a szülők között.

13 A vb nem sokkal ezután, 1951 áprilisában megállapította, hogy a lemorzsolódás egyik oka az, hogy szüleik helyett a gyermekek állnak sort az üzletek előtt. Kidoboltatták, hogy a boltosok sorban álló gyereket ne szolgáljanak ki. A fejtetűs gyerekek szüleit be kell hivatni és a tisztaságra kioktatni.

14 Több szülő arra hivatkozott 1951 októberében, hogy gyermeke azért nem jár iskolába, mert nem tudja megtalpaltatni a cipőjét.

15 Hosszú huzavona után az iskola és az óvoda megkapta a gyermekcipők kiutalásának a jogát. A vb végül belátta, hogy a lemorzsolódás, mulasztás egyik oka valóban a cipőhiány. Úgy határoztak, hogy a tömegszervezetek vezetőiből összehívott bizottság döntsön a meglévő készletek elosztásáról.

16 A vb ezek után - 1951 decemberében - elérkezettnek látta az időt, hogy a notórius iskolamulasztók szüleit egyenként 50 Ft pénzbírsággal büntesse. 1953 februárjában felhatalmazta az iskolabizottságot, hogy az iskolába piszkosan, esetleg tetvesen járó gyermekeket lefertőtlenítse és őket megfürdesse.

17 Az iskolai nevelés és oktatás elemi feltételeinek hiánya az 1952/53-as tanév végére, úgy látszik, jórészt megszűnt. Talán összefüggésbe hozható ez az 1953. júniusi politikai fordulattal, Nagy Imre kormányának intézkedéseivel, melyek sokat enyhítettek a magyar parasztság sorsán. Az iskola és a tanács vezetőinek figyelme az iskola belső problémái felé fordult. Ezek közül elsődleges a zsúfoltság volt. A tanács 1951 májusában napközi otthon építésére 300 000 Ft-ot igényelt. A következő év júliusában az építkezés már előrehaladt, októberben Agostonné és Selyem Anna személyében már a pedagógusokat is kinevezték.

18 Az iskolában két műszakban folyt az oktatás. A fürdőtelepen lakó tanulók számára - főleg télen - nehézséget okozott a község központjában lévő iskolaépületek megközelítése. Ésszerű törekvés volt, hogy a fürdőtelepen létesítsenek új iskolát. Az erre vonatkozó első hivatalos javaslat 1953 januárjában hangzott el, az új iskola 1956